Több, mint 200 év több, mint 200 arcképe (230 alkotás). A szabadkai Városi Múzeum művészeti osztályának gyűjteményéből származó különböző technikával készült portrék – olajfestmények, rajzok, szobrok, érmek, fényképek – első alkalommal láthatóak így együtt. Közülük nagyon sok arckép még sohasem volt kiállítva, de vannak olyanok is, melyek többször is szerepeltek a város kiállításain és a múzeum állandó tárlatán, mint például Than Mór Mária Terézia arcképe.
A tárlat két részből áll. Az időszaki kiállító teremben láthatóak a reprezentatív, közösségi, illetve hivatalos szerepet betöltő arcképek csupán októberig lesznek kiállítva. Itt találjuk a valamikor városháza hatalmas méretű történelmi arcképcsarnokát: a már említett császárnő arcképét, de például a kúlai születésű Jakobey Károly Széchenyi- és Deák portréját, vagy a szabadkai származású Szirmai Antal Kossuth- és II. Rákóczi arcképét. Itt kerül először a közönség elé Marie Antoinette mellszobra, amely Felix Lecomte műve alapján készült és a budapesti Szépművészeti Múzeum is rendelkezik egy azonos példánnyal, vagy a kuriózumnak számító Tito mellszobor, amely Bela Duranci művészettörténész 1959-ből származó alkotása. A két világháború közötti időszak portréi közül kiemelkedik a verseci születésű Paja Jovanović által festett Sándor király arckép, mely a valamikori szabadkai főispán irodáját díszítette. Itt említjük meg, hogy a portrékiállítással egyidőben Versecen, Paja Jovanović születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékév zárórendezvényeként Eisenhut Ferenc kiállítása látható az ottani Városi Múzeumban, amely szintén a szabadkai múzeum munkatársai közreműködésével készült és a verseci közönség a Múzeumok Éjszakáján is megtekinthette.
A szabadkai portékiállítás másik része a polgári arcképeket, és az intim jellegű művészi arcképeket, önarcképeket vonultatja fel – a tárlatnak ez a része a jövő év áprilisáig tekinthető meg. A kiállítás címe Az idő arcai, s a mindenkori múló idő különböző korszakainak, többnyire szabadkai POLGÁRAIRA utal. Az arcképek között nagyon sok tekintélyes szabadkai polgárral találkozunk. Ezek az arcképek arra sarkallnak bennünket, hogy megtudjuk kik is voltak ők, hogyan éltek, mit tettek? Ebben egyben segítenek minket a portrék is, de valamivel többet árul el majd a készülőben levő kiadvány, amelyet a kiállítás szerzője Ninkov K. Olga készít, és amelyben a kollekció összes arcképe szerepel majd (most ugyanis nem fért ki az összes mű). Ebben a kiadványban a képek katalógusjegyzése és fényképe mellett, benne lesz a művészek rövid életrajza és az alanyok legfontosabb életrajzi adatai, valamint egy bevezető tanulmány. A művészek között fontos szabadkai portréfestőket, szobrászokat és más alkotókat, rajztanárokat találunk (pl. Aksentije Marodić, Szirmai Antal, Telcs Ede, Csóvich Ilona, Farkas Béla, Oláh Sándor, Geréb Klára, Boschán György, Almási Gábor, Ana Bešlić, Ivanyos Sándor, Vinkler Imre, Sáfrány Imre, Biró Miklós, Szombathy Bálint, stb.), valamint a nemzeti művészetek szempontjából jelentős alkotókat (pl. Nikola Aleksić, Baković Stjepan, Balázs G. Árpád, Czigány Dezső, Husvéth Lajos, Kernstok Károly, Laub László, Nagy István, Đura Pecić, Pechán József, Novak Radonić, stb.). Mellettük kevésbé ismert, mégis értékes alkotók is feltűnnek, akik gyakran portrékészítés miatt tértek be városunkba (pl. Ikotics Sándor).
A kiállított tárgyak áttekintésével láthatjuk, hogy a múzeum gyűjteményében található portrék nem csupán a stílusbeli változásokat (biedermeier, akadémikus realizmus, impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus, expresszionizmus, konceptualizmus stb.) és a szerzők egyéni hajlamát, vagy a megrendelők kívánságait tükrözik, hanem egyben kultúrtörténeti dokumentumok is, melyek betekintést engednek olyan részletekbe, mint az öltözködés és hajviselet változásai, vagy a képek bekeretezésének módja. A kiállítás segítségével áttekinthetjük a portréfestés ősi és mindig aktuális témájára adott megoldások változatosságát, valamint a megrendelők és alkotók közötti kapcsolatokat, melyeknek maga a néző is részesévé válik.
A tárlatot a kutatómunka mellet, Kohecz Papp Zsuzsanna több éves restaurátori munkája előzte meg. A tárlatot, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, pedagógiai foglalkozás kíséri: játszóházak, memória játék és nyereményjáték.
A Múzeumok Éjszakáján a szabadkai Városi Múzeumban megnyílt tárlat külön érdekessége, hogy további két, igaz kisebb és rövid életű kiállítást eredményezett. Az egyik a Basch-házban levő, egyes kortárs szabadkai alkotók arcképeit bemutató táralt, a másik a Városi Könyvtár arcképei válogatását reprezentáló tárlat.
