Amint arról már beszámoltunk, megkezdődtek a Tanyaszínház idei előadásának próbái. A társulat Vörösmarty Mihály 1830-ban írt Csongor és Tünde című drámai költeményét, a magyar romantika egyik legjelentősebb alkotását állítja színpadra. A kavillói bemutató előtt és ezt követően a csapat ismét bejárja a vajdasági rónaságot, hogy a tartomány számos településének közönsége is megtekinthesse a boldogság, az igaz szerelem és az emberi élet értelmének kereséséről szóló allegorikus mesét.
A főbb szerepekben Sadiković Marijo látható Csongorként, Greguss Lilla Tündeként, Gusztony Endre Mirigyként, Bicskei Armand Balgaként, Pastyik Nóra pedig Ilmaként lép színpadra.
Ottjártunkkor a Tanyaszínház udvarán álló színpad még árván várta, hogy benépesüljön, az idei társulat tagjai azonban már javában dolgoztak a produkció előkészítésén.
Puskás Zoltán, az Újvidéki Színház színművésze és rendezője, az idei előadás rendezőasszisztense lapunknak elmondta, hogy a fiatalokkal rendkívül gyors ütemben kell haladniuk, mert kevés idő áll rendelkezésükre.
– Ez nem a Tanyaszínház miatt lett így, hanem azért, mert a kialakult helyzet következtében eltolódtak a vizsgák. A hallgatók egészen június végéig az akadémián voltak, minden tanár igyekezett megtartani a saját vizsgáját, így csak júliusban kezdhettük meg a helyszíni munkát – emelte ki.
Mint hozzátette, a fiatalok fantasztikus lendülettel dolgoznak, és már biztos szövegtudással érkeztek Kavillóra. Góli Kornélia, a darab dramaturgja korábban már foglalkozott velük és a szöveggel, ennek köszönhetően a társulat néhány nap alatt odáig jutott, hogy az előadás több mint kétharmada már összeállt.
– Ez számomra fantasztikus eredmény. Le a kalappal a társulat, de mindenekelőtt az egész csapat előtt! – jegyezte meg a rendezőasszisztens.
Sadiković Marijo, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának fiatal színművésze számára a szerep megformálásának legnagyobb kihívása az volt, hogy a figura ne pusztán sablonos szerelmes hősként jelenjen meg, hanem valódi, összetett emberként, pozitív és negatív tulajdonságaival együtt. Fontosnak tartotta azt is, hogy a karakter ne váljon túlságosan líraivá. Egyaránt meg kellett találnia benne a humort, a szomorúságot és a fájdalmat. Ebben pedig a folyamatos keresésben a rendező és a színpadi partnerek is sok segítséget nyújtanak számára.
Az ifjú színész egyébként nem először vesz részt a Tanyaszínház munkájában. Mint elmondta, számára az egyik legnagyobb élményt a csend és a természet közelsége jelenti, vagyis az, hogy egy időre kiszakadhat a forgalom és a város állandó zajából.
– Ez számomra csodálatos érzés, egyfajta vérfrissítés is, mert egy idő után nagyon egyhangúvá tud válni, ha az ember mindig ugyanazon a helyen van – fogalmazott.
Elmondása szerint a turnézást jobban kedveli annál, mint amikor a társulat hosszabb ideig egyetlen helyszínen játszik, hiszen a Tanyaszínház körútján szinte mindennap új településre és új közönség elé érkeznek.
– Bár a korai pakolás, az utazás, majd az előadások utáni bontás fizikailag fárasztó, amikor látom megérkezni a közönséget, és összegyűlik 150–200 ember, minden nehézségről megfeledkezem. A nézőktől kapott energia és pozitív visszajelzés mellett a fáradtság és a sok munka másodlagossá válik – hangsúlyozta ki.
Bicskei Armand harmadéves színészhallgató, aki immár harmadik alkalommal vesz részt a Tanyaszínház munkájában, az előadásban Balgát alakítja. Balga Csongor komikus ellenpontjaként ugyancsak a szerelmét keresi, története azonban – jegyezte meg a színinövendék – jóval földhözragadtabb és nem egy elérhetetlen tündérlány után vágyakozik, hanem egy valóságos, hús-vér szerelem beteljesítésére törekszik. Éppen ezért figurája és szerelmi története könnyebben közel kerülhet a falusi közönséghez is.
– A Tanyaszínház mindenekelőtt összetartó közösség, amelyben mindenki a legjobb tudása szerint veszi ki a részét a közös munkából, nemcsak a színpadon, hanem azon kívül is. A társulat tagjai művészként és gyakorlati szakemberként egyaránt helytállnak, hiszen különféle feladatokat is megtanulnak. Egyesek a technikáért, mások a színpadért, a konyháért, a jelmezekért vagy a kellékekért felelnek. A munkakörök azonban nem különülnek el mereven: mindenki segíti a másikat, és közben folyamatosan új ismereteket szerez – mesélte, és hozzátette, hogy számára
felszabadító élményt jelent kiszakadni az akadémia zárt, fekete próbatermeiből, és a természet közelében dolgozni. Bár a próbák gyakran a tűző napon, nagy hőségben zajlanak, a friss levegő és a szabadtéri környezet különleges szabadságérzetet ad számára.
– A társulatnak természetesen megvannak a maga szabályai és kötöttségei, mégis olyan szabadságot élhetünk meg itt, amelyet máshol ritkán tapasztalhatunk – jegyezte meg Bicskei Armand.
Pastyik Nóra harmadéves színészhallgató Ilmát, a tenyeres-talpas parasztmenyecskét, Balga hitvesét alakítja.
– Ilma Tündét kíséri útján, miközben a földi világot és a hétköznapi embert testesíti meg. Míg Tünde emelkedett, költői nyelven beszél a szerelemről és a tündérvilág csodáiról, addig Ilma jóval gyakorlatiasabb és földhözragadtabb. Folyamatosan azt figyeli, merre kell menni, és mit kell tenni az adott helyzetben – mesélte és hozzáfűzte, hogy ez a fajta praktikus gondolkodás a való életben sem áll távol tőle.
Elmondta azt is, hogy a komikus karakter megformálásának legnagyobb kihívása számára elsősorban technikai jellegű. Ugyanis fontos a pontos időzítés, a megfelelő tempó és a poénok hatásos kivitelezése. Kezdetben Ilma Balgához fűződő viszonyát is nehéz volt megfejtenie. A nő ugyanis gyakran veszekszik férjével, számon kéri, sőt olykor meg is üti, valójában azonban mélyen szereti őt.
– Kapcsolatuk a földi szerelem nyersebb, hétköznapibb, mégis őszinte és szép formáját mutatja meg, amely élesen különbözik Csongor és Tünde idealizált szerelmétől – magyarázta.
Nóra Ilma megformálása mellett a társulat konyhafőnöke is, így társaival együtt azért felel, hogy mindennap étel kerüljön az asztalra.
– Szerencsére a többiek elégedettek, és mindig dicsérik a főztömet, így én is elégedett vagyok – mesélte.
Vorkapić Anja, az Újvidéki Művészeti Akadémia elsőéves színészhallgatója első alkalommal vesz részt a Tanyaszínház munkájában. Trifković Emmával közösen az Éj alakját formálja meg a Csongor és Tünde tanyaszínházi feldolgozásában. Mint elmesélte, kettősük különleges vizuális játékot teremt a színpadon, amelyet fizikai hasonlóságuk is erősít.
Vörösmarty klasszikusának cselekményét már korábbról ismerte, az akadémiai tanulmányoknak és a mű újraolvasásának köszönhetően azonban most értette meg igazán annak világát, szimbolikáját és mélyebb mondanivalóját.
Szerinte a darab időtállóságának egyik titka, hogy nagy szerelmi történetet mesél el, amiben két ember minden akadály ellenére kitart egymás mellett, és akár a világ végére is elmegy azért, hogy együtt lehessen. A történet arra tanít, hogy kövessük azt, amit szeretünk és helyesnek érzünk, valamint bízzunk a szívünk útmutatásában.
Anja elmondta azt is, hogy a próbák kiváló hangulatban zajlanak, és különösen élvezi a közös munkát a rendezővel, Mezei Kingával. Színészi feladatai mellett kellékesként is dolgozik: társaival közösen gondoskodik a kellékek beszerzéséről, elkészítéséről és rendben tartásáról.
A Tanyaszínház az idei évadban a tervek szerint 25 előadást tart július 20. és augusztus 20. között – mondta Gombos Dániel, a társulat vezetője és hozzátette, hogy a turné során egyhetes szünetet is beiktatnak.
A körútra várhatóan tizennyolc fős csapat indul, a próbafolyamatban azonban ennél jóval többen vesznek részt, hiszen a színészek mellett a rendező, a rendezőasszisztens, a dramaturg és a díszlettervező is bekapcsolódik a munkába.
– Arra törekszünk, hogy minél több vajdasági településre eljussunk – jegyezte meg Gombos Dániel, aki szerint a Tanyaszínház sikerének titka elsősorban a szabadságában rejlik. Jellegéből adódóan szinte bárhol képes játszani, így a közönség könnyen a magáénak érezheti.
Gombos arra is rámutatott, hogy a 48 éve működő társulat története mára több nemzedéket köt össze. Vannak, akiket egykor gyermekként a szüleik vittek el az előadásokra, ma pedig már saját gyerekeikkel térnek vissza. A Tanyaszínház ezért nem csupán színházi vállalkozás, hanem a vajdasági magyarság közös, generációkon átívelő kulturális öröksége is – hangsúlyozta beszélgetőtársunk.
AZ ÚTVONAL
Július:
20. Szenttamás
21. Topolya
22. Oromhegyes
23. Kishegyes
24. Csantavér
25. Kavilló
26. Zentagunaras
27. Törökkanizsa
28. Csóka
29. Nagykikinda
30. Magyarittabé
31. Torontálvásárhely
Augusztus:
1. Muzslya
2. Temerin
3. Becse
4. Orom
5. Mohol
6. Zenta
7. Tornyos
8. Kispiac
16. Kelebia
17. Ludas
18. Bácskossuthfalva
19. Bácsgyulafalva
20. Brazília
Nyitókép: Fotó: Horváth Zsolt
