A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) fennállásának 20. évfordulója alkalmából kedden a zentai Művelődési Házban ünnepi műsort tartottak. A Magyar Nemzeti Tanács alapításában két évtizede működő intézet számos kulturális, tudományos és közösségi kezdeményezésnek adott otthont, hidat teremtve a Kárpát-medence magyar közművelődési intézményei és szakemberei között.
A jubileumi ünnepségen köszöntőt mondott Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet alapítója, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Nacsa Lőrinc, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Az egybegyűlteket Kormányos Gyöngyi, Márai Sándor és László Gyula gondolataival köszöntötte. Beszédében úgy fogalmazott, hogy húsz év egy határon túli magyar közösség történetében kisebbségi létben különösen jelentős időszak.
– A mai nap nem csupán egy évforduló, hanem annak a bizonyosságnak, elszántságnak, elköteleződésnek a megünneplése, hogy a vajdasági magyar közösség képes volt megőrizni, tovább örökíteni és gazdagítani mindazt az értéket, amelyből kulturális nemzeti öntudata táplálkozik. A kulturális örökségvédelem egyfajta szövetség a múlttal. Amikor megőrzünk egy tájházat, egy régi mesterséget, egy szokást, egy népdalt, egy régi ritkaságnak számító periodikát, egy elfeledett fotót, egy viseletet vagy templom épületet, vagy akár szellemi örökségként a déli harangszót, akkor nem csupán megmentünk valamit a feledéstől, hanem megerősítjük önmagunkat is. Ahogy László Gyula mondta: A múlt nem mögöttünk van, hanem bennünk él tovább.
Juhász Bálint, dr. Pásztor Bálint, Nacsa Lőrinc és Fremond Árpád
Ebben a sokszínű és szerteágazó feladatkörben kiemelkedő szerepet töltenek be a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egykori és jelenlegi munkatársai, azok is, akik ma már csendben, a távolból figyelnek ránk. Olyan tudást és értéket teremtenek, amelyek egyszerre őrzik a múlthoz való hűséget, szolgálják a jövő lehetőségeit és azt, hogy a kulturális örökség lenyomatként éljen tovább – fogalmazott Kormányos Gyöngyi.
A szót mgr. Hajnal Jenő vette át, aki visszaemlékezett arra, hogy miként indult útjára a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Beszédében úgy fogalmazott, hogy az egyik adventi örömhír már közöttünk van, hiszen húszéves lett a VMMI.
– Hálával és köszönettel tartozunk mindazoknak, akik egy emberöltővel ezelőtt elhitték, mennyire fontos a délvidéki magyarság számára, hogy szülőföldjén újra otthonra találjon. Felismerték, ebben a küzdelemben egyedüli fedezékünk és védelmünk az anyanyelvünk, a hitünk, a tudásunk és a kultúránk. 2000. április 28-án Zentán az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a vajdasági magyarság művelődési életéről készült helyzetképet és a szükséges célkitűzéseket is megtette. Ebben a dokumentumban jelent meg először az intézet neve is. Lelkes támogatója és szószólója volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség akkori elnöke. Hallgatag, nyelv-tépett világunkban az elnök úr volt a hangunk, aki pedig meghallotta őt, Pirityiné Szabó Judit, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori főosztályvezetője volt, aki mindig is felismerte a világ magyarságának vágyait és óhajait, és felvállalta annak megoldását a mai napig – fogalmazott mgr. Hajnal Jenő.
A folytatásban Fremond Árpád tartotta meg ünnepi beszédét, és a Magyar Nemzeti Tanács nevében az intézmény alapítójaként köszöntötte a jelenlévőket.
– Ünnepi pillanat ez mindannyiunk számára. Olyan alkalom, amikor nemcsak visszatekintünk, hanem számot is vetünk azzal, hogy mit jelent számunkra ez az intézmény és mit adott a vajdasági magyar közösségnek két évtized alatt. Húsz év egy intézmény életében talán nem tűnik hosszú időnek, de ha mögé nézünk, egy olyan gazdag, sokszínű és példamutató fejlődés bontakozik ki, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. A VMMI nap mint nap kulturális örökségünk őrzője, a jelen értékeinek, gondozója és a jövő formálója. A múltat és jelent fonja össze, hogy legyen és erős legyen a jövőnk – mondta Fremond Árpád.
A művelődési ház zsúfolásig megtelt
Juhász Bálint beszédében úgy fogalmazott, hogy két évtized története nemcsak az események sorozata, hanem egy közösség önmagáról alkotott képének a lenyomata.
– A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet 2005-ben alapította az MNT, 2008-tól állami intézmény lett, társalapítója pedig a Vajdaság Autonóm Tartomány. A Vajdasági Magyar Szövetség következetessége, folytonossága, közös felelősségvállalása és törekvése áll az intézmény mögött. Nem folyton Budapest felé tekintgetünk, hanem itt, Vajdaságban, Szerbiában a politikai érdekérvényesítő erőnket latba vetve, a közösség érdekében olyan ügyeket intézünk, amelyek meghatározzák a közösség jövőjét. A VMMI mára egy olyan intézménnyé vált, amely nemcsak őrzi, hanem alakítja is a vajdasági magyar közösség kulturális arculatát – fogalmazott Juhász Bálint.
Az ünnepi beszédek sorát Nacsa Lőrinc folytatta és köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki a magyar kultúra megmaradása és felvirágoztatása érdekében tevékenykedett.
– Hálásak vagyunk a VMMI pártfogóinak, vezetőinek, valamint a jelenlegi és egykori munkatársainak is. Zenta ma is annak a Tiszának a partján áll, amelyről Kölcsey az idézett részletben azt írta, hogy: Partján a honfoglalók utódai virágozni fognak. Magyarország kormánya mindenkor azért dolgozik, hogy ez a virágzás megvalósulhasson itt Vajdaságban is, és mindenhol, ahol magyar közösségek vannak. A magyar kormány nemzetpolitikájának ez a kulcsa, hogy ismét előnyt jelentsen magyarnak lenni a Kárpát-medencében és szerte a világban. Sajnos nem volt ez mindig így, 2002 után a külhoni magyarság mostohagyermek volt a baloldali kormány számára. 2010-óta, amióta Orbán Viktor lett Magyarország miniszterelnöke, az volt a cél, hogy a baloldal nemzetpolitikai romhalmaza helyébe felépítsünk egy sikeres és győztes nemzetpolitikát – mondta Nacsa Lőrinc.
A beszédek sorát dr. Pásztor Bálint zárta, aki ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy a vajdasági magyar közösségben, az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsban, majd az első törvény alapján megválasztott MNT-ben, és a VMSZ-ben annak idején megvolt a kitartás, a bölcsesség, az állhatatosság és a jövőbe tekintés annak érdekében, hogy olyan intézmények jöhessenek létre, mint a VMMI.
– Akkor ez példaként szolgált és azt gondolom, hogy most is példaként szolgál a velünk együtt élő más nemzeti közösségek képviselőinek, vezetőinek, hiszen most is itt vannak és velünk ünnepelnek más vajdasági nemzeti közösségi intézetek is, amelyek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet mintájára jöttek létre. A VMMI-nek a kezdetektől hatalmas szerepe volt és van az 1944–45-ös magyarellenes vérengzéseknek a feltárásában, tudományos kutatásában, az olvasók elé tárásában. A magyar–szerb történelmi megbékélést úgy valósítottuk meg, hogy lezártuk a közös történelmünknek a legsötétebb fejezeteit. Megnyugtató módon úgy tettük meg, hogy történészek a tudomány nyelvén a tényeket a helyükre tették. Ebben a VMMI-nek elévülhetetlen érdemei vannak, hiszen a Mártírium honlapon most is megtalálhatók az áldozatok adatai. A VMMI 121 könyvet jelentetett meg, és a Forum mellett a vajdasági magyar közösség egyik legjelentősebb kiadójává nőtte ki magát. A Vajdasági Magyar Digitális Adattár (VAMADIA) olyan hiánypótló tevékenységet folyat, amely digitális formában az egész világ számára elérhetővé teszi az értékeinket. Ahogy a Magyar Szó az egyik csúcsintézmény a tájékoztatás terén, úgy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is csúcsintézmény a kultúra és a tudomány terén – mondta dr. Pásztor Bálint.
A rangos eseményt köztársasági, tartományi képviselők, a magyar konzulátus képviselői és államtitkárok is megtisztelték jelenlétükkel, továbbá Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere, a VMSZ helyi képviselői, valamint közéletünk más fontos szereplői. Az ünnepi műsorban közreműködött Babos Fehér Nóra énekesnő, továbbá bemutatták a Dúrmoló népzenei táborban készült Anador szép Anna című népzenei előadást is.
Gazdag műsorral ünnepelték az évfordulót
Nyitókép: Kormányos Gyöngyi (középen) és a VMMI munkatársai (Gergely Árpád felvétele)
