2026. január 25., vasárnap

Versek és barátok

Negyedik napja tart a Szép Szó Tábor a kishegyesi Kátai-tanyán

A táborban jó hangulat uralkodik. Negyvenhárom eleven, gondolkodó gyerek mellett ez másként nem is lehet. A feszített munkatempó akadályain is könnyűszerrel lendülnek át. A pihenő a felkészítőtanárokon múlik. Külön szünet nincs. Ebéd után szólítottam le három táborlakót. Mint kiderült, egy csoportból valók, egyidősek, barátok.

Magyarországról, Nagykanizsa mellől, Magyarszerdahelyről érkezett a 12 éves Rudics Mátyás. Ő már második alkalommal vesz részt a táborban.

– Bácsfeketehegyi versmondóversenyen különdíjként nyertem meg a tavalyi tábort, így jutottam először el ide, s idén már jöttem magamtól, mert szép élményeket vittem haza tavaly. Nagyon tetszik a tábor, hiszen sok mindennel lehet foglalkozni. Nagy a hely a játékra, jó versekkel ismerkedhetünk meg. Barátságokat kötöttem még az előző táborban, s miattuk is érdemes újra eljönni ide. Különböző foglalkozásokon veszünk részt, az a jó, hogy játékon keresztül tudunk tanulni. Otthon külön versfoglalkozásra járok, biztosan meg fogom mutatni az otthoni mentoromnak is a verseket. Évente négy versenyre tudok eljutni, s mindegyikre más-más verset tanulok meg.

A kishegyesi Kőműves Csenge negyedik alkalommal vesz részt a táborban. Nővére Kőműves Noémi, aki évekig Szép Szó-táboros volt, jelenleg pedig az Újvidéki Művészeti Akadémia magyar nyelvű színészhallgatója. A családjukban mindenki szavaló, nagy hagyománya van a versmondásnak. Ő sem először van itt.

– A tábort már megszoktam. Itt mindenki együtt van, együtt csinálunk mindent, össze vagyunk szokva. Már az első táborban nagyon sokat fejlődött a beszédem. Ezenfelül a személyiségemet is megváltoztatta, nyitottabb lettem. A táborban nem engedhetjük meg magunknak, hogy rosszban legyünk, hiszen az kihatna a munkánkra is. Sok barátot lehet szerezni, jó érzés, hogy mindenkit ismerek itt, és minden évben új embereket ismerhetek meg. Meg hát szerelmek is szövődnek. Amikor belépsz erre a helyre, az felemelő érzés. A táborban Farkas Hajnalka a versfelkészítőm, a csoportvezetőm pedig Lőrinc Tímea. Molnár Krekity Olga a mentorom év közben. Sokat segít a tábor, hiszen év közben sok versenyre járok.

Szabó Némedi Róbert Bácsfeketehegyről érkezett, harmadszor vesz részt a táborban.

– Szeretek verset mondani, és barátok között lenni. Itt pedig mindkettő megvan. Nem sok tábor van nálunk, ami fejleszti a szép beszédünket és a helyesírásunkat. Évente tíz versenyre biztos eljutok. S az első párra jó löketet ad a tábor, mert fel tudok rájuk készülni. Nincs kedvenc felkészítőm, mert mindenki jó tanácsokkal látott el. Ahány felkészítőm volt, annyiféle értékelést kaptam, ami hasznos volt nekem. Legtöbb barátommal itt van lehetőségem találkozni, mert vannak közöttük magyarországiak. Hogy mit szeretek itt? A szívküldi dobozt, mert a vacsoránál jókat lehet nevetni. Akkor olvassák fel az egymásnak küldött leveleket. A reggeli után lévő közös játékok a legjobbak, mert mi választhatjuk meg a játékot.

Arra, hogy mi szeretne lenni, a következő volt a válasz:

– Nem akarom eldönteni, mert még annyi mindent ki kell próbálnom.

A táborban közvetlen kapcsolatok alakulnak ki. A jó hangulatért a gyerekek a felelősek. A beszélgetés végén még a következő párbeszédet kaptam el felkészítő és diák között.

Lőrinc Timi: Robi, te mikor küldesz nekem valamit a szívküldivel?

Robi: Majd ma.

Timi: És mit? Bogarat?

Robi: Lehet bogarat.

Timi: De mibe teszed bele?

Robi: Nyugi, megoldom.

Timi: De szép legyen.

Robi: Kis szarvasbogár jó lesz?

Timi: Jó.

Magyar ember Magyar Szót érdemel