Április 24-től a zentaiak is megtekinthetik a Budapest Főváros Levéltára a holokauszt budapesti megéléstörténetét bemutató kiállítást, amelynek tablóinak a megnézésével a többi között arra is választ kaphatunk, hogy miképpen is magyarázta a Hitler hatalomra jutása utáni helyzetet egy Székesfehérvár úri társaságához tartozó zsidó ügyvéd pesti unokahúgának írt leveleiben. Illetve mit érezhetett az I. világháború frontját megjárt, 1937-ből származó fotón egyenruhájában büszkén feszítő tartalékos hadnagy, amikor 1941-ben az illetékes parancsnokság egy fecnin értesítette, hogy munkaszolgálatosként a jövőben egyenruhát nem viselhet, és rendfokozatát még „volt” jelzővel sem használhatja. Megismerkedhetünk a zsidó fiatalok helyzetével a cserkészmozgalomban, s azt is megtudhatjuk, hogy mit is jelenthetett számukra a kitaszítás, s hogyan próbáltak a mindennapokban küzdeni a kirekesztésre ítéltek jogaik maradékaiért, és milyen segítségre számíthattak. Ezenkívül betekintést nyerhetünk, hogy hogyan juttattak oda valakit, hogy elkeseredésében és tehetetlenségében haszontalanná vált magyar útlevelét tépje szét – jelképesen beteljesítve azok célját, akik őt és vele együtt százezreket kitagadtak a magyarságból?
A megnyitó elején az egybegyűltek megtekinthették Orbán Gergely magyarországi filmrendező egy zsidó munkaszolgálatos hátrahagyott albuma alapján készült animációs filmjét, majd pedig Pejin Lea lépett fel egy alkalomhoz illő szerzemény előadásával.
Pejin Attila, a Városi Múzeum vezetője üdvözlő szavaiban kifejtette, hogy ez a tárlat a budapesti zsidóságról szól, amelyről nagyon keveset tudunk. Pejin elmesélte, hogy a pesti zsidók és a vidéki zsidóság sorsában eltérések mutatkoztak, s a fővárosiak javarészt túlélték a holokausztot, de ez véletlenül sem azt jelenti, hogy nem voltak kitéve különféle diszkriminációknak, illetve megpróbáltatásoknak, s lényegében így válik teljessé a zsidóságról, illetve a holokausztról alkotott kép, mert a zsidóság története a mi történetünk is, s amikor már Zentán sincsenek zsidók, nagyon fontos, hogy ne legyenek fehér foltok az emlékezetünkben, vagy ha mégis vannak, akkor ezt az emlékezetet helyreállítsuk, s lényegében ebben segít ez a kiállítás is. A budapesti vendégek közül dr. Haraszti Viktor, Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese üdvözölte az egybegyűlteket. Haraszti beszédében többek közt kiemelte, hogy a Zentai Történelmi Levéltárral több mint egy évtizede kiváló kapcsolatot tartanak fenn, aminek hozadékaként számos közös projektumot valósítottak meg, s természetesen a jövőben is folytatni kívánják ezt az együttműködést.
A kiállított dokumentumanyagok között dr. Horváth J. András, a kiállítás kurátora kalauzolta végig a látogatókat. Horváth a rendhagyó és megrendítő, egyfajta virtuális időutazásként is tekinthető túra során kiemelte, hogy a tárlat anyagának összeállítása során elsősorban a személyi hagyatékokra igyekeztek fókuszálni, s ezeket állították a kiállítás középpontjába, ezzel is az emberek egykori tragikus mindennapjainak legjellemzőbb vonásait mutatva be a közönségnek.
A kiállítás május 13-ig tekinthető meg a zentai Városi Múzeum képtárában.
