Dani Dániel Pál előadás közben
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében pénteken a szabadkai Magyar Házban Dani Dániel Pál hódmezővásárhelyi történész Hol volt, hol nem volt Magna Hungária címmel tartott előadást.
Dani Dániel Pál előadásában, régészeti kutatások eredményeire támaszkodva, mutatta be a magyar őstörténetet vitatott kérdéseit. A történész szerint a magyarok őseit az andronovói kultúrában kell keresnünk. Az andronovói kultúra a Kr. e. 2. évezredben jött létre, Nyugat-Szibériában. Dani Dániel Pál rámutatott, hogy az andronovói kultúra népei folytattak először lovas nomád életmódot a történelemben. Valamikor Kr. e. 1200–1000 táján feltalálták a kengyelt, ezzel a lovakat harci eszközként tudták használni. Ez nagy harcászati előnyt biztosított számukra és terjeszkedésbe kezdtek az ázsiai sztyeppéken. Az andronovói kultúra Észak-Szibéria felé is terjeszkedett. Ennek során kapcsolatba kerültek a finnugor népekkel és keveredtek is egymással. A történész szerint így van rokonság a magyarok és a finnugorok között, de a magyarok nem tőlük származnak.
A történész szerint az andronovói kultúra kialakulásában a hurriták játszottak döntő szerepet. A hurriták Észak-Mezopotámiában élő ókori népek voltak, akik harci kocsik segítségével folytattak hadjáratokat a Közel-Keleten.
– A hurriták az Aral-tó vidékén tűntek el, és ahol ők eltűntek, ott jelent meg az andronovói kultúra – mondta a történész, és hozzátette, hogy a hurriták mellett sumérok és szvidérek is jöttek erre a területre, és hozzájárultak az andronovói kultúra kialakulásához.
– Mindig úgy állították be, hogy a finnugor és a sumér származás teljesen kizárja egymást. Szerintem viszont a kettő nem összeegyeztethetetlen – zárta előadását Dani Dániel Pál.
