Nemrégiben osztotta ki Tehetség-díjait a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács. Több kategóriában és korosztályban voltak tehetséges jelöltek és díjazottak. Az egyetemisták kategóriájában Kiváló Tehetség-díjban hárman részesültek, egyikük Szakács Tamás, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója, a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület tagja. Összesen négy településen oktat gyermekeket néptáncra és hagyományápolásra.
– A szabadkai Talentum egyesület jelölt a díjra. Középiskola óta foglalkozom néptánc oktatásával, folyamatosan foglalkozom gyermekekkel. Emellett az egyetemi tanulmányaimat is igyekszem sikeresen folytatni. Megtisztelő számomra, hogy kitüntettek ezzel az elismeréssel, és a továbbiakban is azon fogok dolgozni, hogy méltó legyek erre a címre, ugyanilyen szeretettel fogom végezni a hivatásomat.
Hogyan kezdtél el néptáncolni?
– Viszonylag későn kezdtem el a néptáncot, bár soha nem késő elkezdeni. Számomra a néptánc több, mint egy évtizede kezdődött, amikor általános iskola harmadik osztályába jártam. Egy kislány miatt mentem el az első próbámra, ahol Brezovszki Roland megkérdezte édesanyámat, hogy eddig hol táncoltam, mivel már az első próbán látszódott, hogy van érzékem hozzá, tehetséges vagyok. Azóta a néptánc az életem, és mára már a hivatásom is.
Te miben látod a néptánc és a népi hagyományok átadásának fontosságát?
– Úgy gondolom: az a hivatásom, hogy a néptáncot ne csak koreográfiaként adjam át a gyerekeknek, hanem oktató jelleggel. Szeretném feleleveníteni számukra a régi, falusi, táji hagyományokat, mivel szerintem a magyar népnek van a legszebb és leggazdagabb hagyománya, amire büszke vagyok. Szeretném úgy tanítani a gyerekeket, hogy ezt ők is tudják, ők is büszkék legyenek a magyarságukra és a hagyományaikra.
A néptánc egy nagy közösség is. A gyerekekre ez a közösségi lét hogyan hat?
– Amióta oktatom, látom, hogy sok gyerek összejár a csoportjaimban, együtt töltik a szabadidejüket és együtt jönnek próbára. Szorosabb baráti viszony alakul ki, én is fiatal koromban azért maradtam a néptáncnál, mert sok barátom lett, később pedig a hivatásommá vált. Ezt látom a mostani gyerekeken is.
A jövőben is ezzel szeretnél foglalkozni?
– Mindenképp. Elsődleges célom és tervem a néptánc oktatása, és hogy továbbra is foglalkozhassak gyerekekkel. Ha emellett iskolában is tudnék tanítani a tanulmányaim végeztével, esténként pedig a néptánccal foglalkozhatok, akkor boldog ember leszek.
A Talentum Egyesületben mindig zajlik az élet. Mire készültök a jövőben?
– Legutóbb az 5. születésnapunkat ünnepeltük egy jubiláris műsorral. Következő rendezvényünk május 27-én lesz, és a Palicsi Sokadalom nevet viseli. Itt fellépnek az egyesületünk tagjai és csoportjai, valamint azok az együttesek és egyesületek, amelyekkel együtt dolgozunk. Mivel a Talentumban nemcsak tanítok és táncolok, hanem szervezési feladatokat is ellátok, így minden fellépést, rendezvényt az egyesület másik négy tagjával beszélünk meg. Ebben az ötös fogatban, akikkel folyamatosan együtt dolgozunk és segítjük egymást, Brezovszki Roland és Tamara, Baranyi Annamária és Kovács Viola, valamint jómagam vagyunk benne, és minden rendezvényt, sőt magát a néptáncot is így tudjuk eljuttatni a térségünk különböző részeire.
