Virágvasárnap délután nagyböjti áhítat volt a Lányi Ernő IME-ben. A rendezvény egy beszélgetés köré épült, ft. Balcsák Szilárddal, a Szent Teréz-székesegyház káplánjával beszélgetett Miklenovics Aranka a nagyböjti ünnepkörről. A beszélgetést az egyesület szakosztályainak alkalmi műsora foglalta keretbe.
A Veronika népdalkör Lányi Ernő nagyböjti énekét: Hogyha hozzád járulunk, és a Jézus szenvedéséről szóló: Magas hegyén sötét olajfáknak kezdetű népéneket adta elő. A Cserebogarak citerazenekar érdekes megzenésítést adott elő, Torok Orsolya megzenésítette Füle Lajos: Feltámadott című versét. Ritkán hallani, hogy citera kísérjen énekelt verset, különösen vallási jellegű verset.
Miklenovics Arankától hangzott el az ünnepkört átfogó vers, Kunszery Gyula: Húsvéti fák című költeménye.
Az Argaro együttes tagjaként Szabó Róbert Lampérth Géza: Magyar Miatyánk című versét énekelte el, saját megzenésítése alapján. Társulva Róberthez Jónás Gabriella és Torok Orsolya, Gál László: Hegy és költő megzenésített versével zárta műsorrészét az Argaro együttes.
A beszélgetést felvezető énekek, megzenésített versek sorát a Torok Orsolya által megzenésített, nagyon ihletett előadásban az Ébredj lélek (Schvalm Rózsa verse) zárta.
Ft. Balcsák Szilárd atya és Miklenovics Aranka nagyon értékes és lélekemelő beszélgetését mély érdeklődéssel figyelte a közönség. A nagyböjt lélekmegújító hatásairól, a lemondás és felvállalás lényegéről kezdődő beszélgetésben külön figyelmet érdemelt a gondolat, hogy mindaz, amivel lelkünkben lemondást vagy felvállalást teszünk, teret vesz el a saját egónkból, önszeretetünkből, ezáltal teret és lehetőséget nyitva Isten kegyelmének befogadására. A keresztútról való elmélkedő beszélgetés igen látványosan domborította ki a szeretet és szeretetlenség pólusait. Mekkora a szeretet Jézus részéről, illetve mekkora a szeretetlenség az ember részéről… Szilárd atya külön kiemelte, hogy sokak számára talán az elmúlt évtizedek hatására kialakult gondolkodás nehezíti a vallás elfogadását. Nem tudunk túl látni a halálon, mintha nagypéntekkel befejeződne az üdvtörténet. Mindenkit szeretettel buzdított az atya arra, hogy vegyük kezünkbe a Bibliát, olvassuk el figyelmesen a szenvedéstörténetet, érezzük át a szenvedés súlyát és lényegét, de hittel olvassuk el a dicsőséges feltámadást is. Hiszen Jézussal nem csak a szenvedéstörténetet osztjuk életünk során, ha Őt követjük, akkor a feltámadásban is ugyanúgy részesülünk. Ennek érzékeltetésére Szilárd atya azt is hangsúlyozta, hogy minden egyes gyónás is már a feltámadás előképe, hisz a lélek megtisztul, és találkozik a jézusi, megbocsátó szeretettel. Mindenki számára igen nagy meglepetés volt, hogy a beszélgetés keretében Szilárd atya mély átéléssel elmondta Túrmezey Erzsébet Keresztút című versét, Torok Orsolya gitárjátéka kíséretében.
Az áhítat végén Sík Sándor: Keresztút XIV. stációját hallhatta a közönség Jónás Gabriella színművésznő nagyon ihletett előadásában.
A Gránátalma hímzőcsoport kiállítása szemet gyönyörködtető volt a lélekben már emelkedett hangulatú közönségnek. A hímző hölgyek már nem egy templomot láttak el oltárterítőkkel, és számos kiállítás részvevői, illetve díjazottai.
A szerény szeretetlakomával záruló rendezvényről tehát lelkileg feltöltődve, szép élményekben gazdagodva távozott a szépszámú közönség.
