A kedden az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken megtartott Az alkalmazott nyelvészet jelene és jövője című nyelvészeti konferencia első plenáris előadója a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára, Nádor Orsolya volt, aki az alkalmazott nyelvészeti kutatások Kárpát-medencei eredményeit összegezte.
Nádor Orsolya, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára
Ahogyan fogalmazott, az alkalmazott nyelvészek hasznos nyelvészetet művelnek, de ez nem azt jelenti, hogy a leíró nyelvészet vagy a nyelvtörténet haszontalan lenne, az alkalmazott nyelvészet ugyanis a gyakorlatban hasznosítja az ismereteket. Megjelenése a 19. századra datálható, egyik kiemelkedő alakja a polihisztor Brassai Sámuel volt, aki a nyelvpedagógia, a kontrasztív nyelvészet, a fordítás és a nyelvművelés területén ért el kiváló eredményeket, elképzelései pedig döbbenetesen korszerűek voltak. A 19. században a hasznos nyelvészetre mások mellett Márton József hívta fel a figyelmet, aki elsőként alkotott magyar–német és német–magyar szótárt, Riedl Szende pedig A magyar nyelvrendszer alapvonalai: Magyar hangtan című művének bevezetőjében leírta a mai pedagógiai grammatika fogalmát. Az alkalmazott nyelvészet fejlődését jelentősen befolyásolták még a 19. századi nyelvtervezők, akik a Kárpát-medencében beszélt nyelvek sztenderd változatainak kialakulásában játszottak fontos szerepet. Ebben az időben a nyelv politikai kérdéssé is vált, amikor megcélozták a nem magyar anyanyelvű nemzetiségek magyarra tanítását, az országgyűlésben pedig viták folytak a Monarchia nyelveinek használati köréről. Megjelent tehát a nyelvpedagógia, a nyelvi jogok, de a felmerült kérdésekkel elsőként nem nyelvészek foglalkoztak: a pszicholingvisztikával pszichológusok, a szociolingvisztikával szociológusok, akik a nyelv tanulmányozása révén próbáltak meg bizonyos kérdésekre válaszokat találni. Annak, hogy az alkalmazott nyelvészek hagyták maguk előtt érvényesülni azokat, akik a saját tudományuk felől jutottak el a nyelvhez, a későbbiekben messze vezető következményei lettek, hangsúlyozta Nádor Orsolya.
Az előadó a történeti bevezetőt követően áttért a térségben folytatott nyelvészeti kutatások hangsúlyaira. Nádor Orsolya kiemelte Papp Ferenc személyét, aki 1986-ban első kutatóként tarthatott alkalmazott nyelvészeti tárgyú székfoglalót a Magyar Tudományos Akadémián, és aki az alkalmazott nyelvészet körébe a helyesírást, a nyelvművelést, a lexikográfiát, az idegennyelv-tanítást, a fordítást, a számítógépes nyelvészetet sorolta. Az 1980-as években jelennek meg az alkalmazott nyelvészet szempontjából fontos intézmények: az MTA Élőnyelvi Osztálya, az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsága, az MTA Kisebbségkutató Intézete, tanszékek jönnek létre az ELTE-n, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben, az egyetemi képzésben pedig feltűnnek az alkalmazott nyelvészeti tantárgyak (pszicholingvisztika, nyelvpedagógia, szociolingvisztika, két- és többnyelvűség, nyelvpolitika, kontrasztív nyelvészet). Ebben az időben a Kárpát-medence más országaiban leíró és történeti nyelvészeti kutatások, nyelvjáráskutatás zajlik, megjelennek a névtani kutatások, a kisebbségi tankönyvek nyelvének vizsgálata, a lexikológia, a lexikográfia, a kisebbségi kétnyelvűségi kutatások, amelyekben Göncz Lajosnak elévülhetetlen érdemei vannak.
A társadalmi, történelmi és földrajzi változások nemzedékváltást is eredményeztek: a korábban elszigetelt kutatóműhelyeknek egyre több lehetőségük van arra, hogy találkozzanak egymással, például Újvidéken, Beregszászon, Nyitrán, Pozsonyban.
Az Élőnyelvi Konferenciát 1988 óta eddig hét magyarországi és tizenhárom határon túli helyszínen rendezték meg, Újvidéken 1989-ben és 2000-ben, a Kárpát-medencei kutatók földrajzi megoszlása tehát ezen a téren kiegyensúlyozottnak mondható, a MANYE-kongresszusokon azonban ez az arány jelentősen az anyaországi kutatók javára billen. A jövő Nádor Orsolya szerint az alkalmazott nyelvészeti kutatások sokféleségében rejlik: a fordítás és tolmácsolás, a szaknyelvkutatás, a kétnyelvűség kutatása, az alkalmazott pszicholingvisztika, az alkalmazott szociolingvisztika azok a területek, amelyek a továbbiakban érdeklődésre tartanak számot.
