Megszakította forródrótkapcsolatát Észak-Korea Dél-Koreával hétfőn – jelentette be a szöuli országegyesítési minisztérium. A Koreai Munkapárt hivatalos lapja szerint egyúttal érvénytelenné vált a két ország közötti háború lezárásaként kötött megnemtámadási egyezmény.
A dél-koreai országegyesítési minisztérium jelezte, hogy a délelőtti órákban már nem tudták használni a különleges kommunikációs kapcsolatot. Hozzátette, hogy a telefonvonalat naponta szokták ellenőrizni akkor is, ha érdemi beszélgetést nem folytatnak rajta.
Észak-Korea az ellene hozott újabb ENSZ-szankciókra és a dél-koreai–amerikai közös hadgyakorlatra válaszul múlt héten jelentette be, hogy hatályon kívül helyezi a Dél-Koreával kötött megnemtámadási egyezményt, felszámolja tárgyalódelegációként is szolgáló katonai misszióját Panmindzsonban, és megszakítja a rendkívüli fejlemények esetére – diplomáciai kapcsolatok hiányában – létrehozott forródrótot, amely hivatalosan humanitárius célokat szolgál.
A Rodong Szinmun pártlap, a legnagyobb példányszámban megjelenő észak-koreai újság hétfői számában úgy fogalmazott, hogy a megnemtámadási egyezmény „mától fogva teljes egészében semmis”. Hozzátette, az ország fegyverei készen állnak, hogy bármikor használják őket, továbbá „senki nem tudja megjósolni, mi történhet” a térségben.
A két Korea közötti feszültség azt követően éleződött ki ismét, hogy egy hónappal ezelőtt Phenjan újabb atomkísérletet hajtott végre. Erre válaszul születtek az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb büntetőintézkedései Észak-Korea ellen.
Közben egy szöuli lap azt közölte, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető több százmillió dolláros számláira bukkant kínai bankokban az amerikai és a dél-koreai hírszerzés. A Csoszon Ilbo azt írta, hogy az amerikai és a dél-koreai titkosszolgálatok több éven át nyomoztak a számlák után, amelyeket Kim Dzsong Un kitalált vagy más személyek nevén vezetett. „Meghatároztuk a bankszámla tulajdonosainak a nevét, és a bankszámlaszámokat, amelyek közül egyeseket még Kim Dzsong Il korábbi észak-koreai vezető idején nyitottak” – mondta a lapot tájékoztató forrás.
Több tucat bankszámláról van szó, amelyeket sanghaji és más kínai bankokban vezetnek, a rajtuk levő összeg pedig több százmillió dollárra rúg. A szóban forgó számlák nem szerepeltek az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozata által tartalmazott pénzügyi szankciók között, ami megkérdőjelezi a szankciók hatékonyságát – írta a lap.
A Csoszon Ilbo szerint dél-koreai és amerikai illetékesek sürgették Kínát, hogy ezekről a számlákról legyen szó a múlt csütörtökön elfogadott BT-határozatban, de Peking ezt feltehetőleg elutasította. „A harmadik észak-koreai atomkísérlet után Kína hajlandóságot mutatott az Észak-Korea elleni szankciók végrehajtására, de vonakodott attól, hogy hozzányúljon Észak-Korea valódi Achilles-inához” – mondta egy kormányzati forrás a lapnak.
A dél-koreai kormány szerint a kínai pénzintézetekben levő bankszámlák befagyasztása Phenjanra súlyosabb csapás jelentett volna a néhai Kim Dzsong Il által a közigazgatásilag ugyancsak Kínához tartozó Makaó egyik pénzintézetében, a Banco Delta Asia (BDA) néhány éve nyitott számlák zárolásánál, mivelhogy az előbbieken sokkal több pénz van.
Nyolc évvel ezelőtt, 2005-ben az Egyesült Államok 25 millió dollárt fagyasztott be a BDA mintegy ötven számláján, amelyekre még Kim Dzsong Un apja, Kim Dzsong Il utalt át pénzt. Válaszul Észak-Korea távol maradt az atomprogramjáról szóló hatoldalú tárgyalásokról, kísérletet hajtott végre egy nagy hatótávolságú rakétával, illetve felrobbantotta első atombombáját.
