Oroszország és Ukrajnában tartózkodó „terrorista egységei” tüntetőleg nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat – jelentette ki Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes ukrán államfő Joe Biden amerikai alelnökkel kedden Kijevben folytatott megbeszélésén.
Turcsinov kijelentette: ahelyett, hogy a „terroristák” az ukrajnai válság rendezését célzó tervvel összhangban letennék a fegyvert, és elhagynák az általuk megszállt hivatali épületeket, hétfőn újra elfoglalták a városi rendőrkapitányságot a Donyeck megyei Kramatorszkban, a rendőrfőnököt pedig túszul ejtették. Leszögezte, Ukrajna megfelelő válaszlépéseket fog tenni...
Turcsinov tájékoztatta az amerikai alelnököt arról, hogy Ukrajnában folyik a végrehajtói hatalom teljes spektrumának reformja. „Fokozatosan helyre kívánjuk állítani a kormányzati intézmények egész rendszerét, valamint az állampolgárok és az állam közötti kapcsolatokat”. Szavai szerint különös figyelmet fordítanak a decentralizációra, azaz nagyobb önrendelkezési jogot igyekeznek biztosítani a régióknak, beleértve annak a lehetőségét is, hogy maguk válasszák meg vezetőiket, és rendelkezhessenek saját költségvetésük fölött.
Joe Biden biztosította tárgyalópartnerét, hogy az Egyesült Államok üdvözli és támogatja az Ukrajnában végbement változásokat, és kész minden segítséget megadni az országnak ahhoz, hogy ezen az úton haladjon tovább. Biden egyébként úgy véli, a szakadárok támogatásával Moszkva nemzetközileg még inkább elszigetelődik. Ezt az Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatójukon közölte.
„Egy nemzetnek sem szabad fenyegetnie a vele szomszédos országot oly módon, hogy csapatait a közös határhoz vezényli. Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Moszkva ne támogassa a maszkok mögé bújó, katonai egyenruhát viselő embereket, akik épületeket foglalnak el Ukrajna keleti részén” – jelentette ki az amerikai alelnök. Szükségesnek tartja, hogy Oroszország képviselői csatlakozzanak az EBESZ kelet-ukrajnai missziójához.
ÖT ÉVRE KITILTOTTÁK A KRÍMBŐL A HELYI TATÁROK VEZETŐJÉT
Temetés. A Szlovjanszk közelében levő Bulbaszikánál kitört vasárnap esti tűzharcban halálos sebet kapott – oroszbarát szakadár – kozákot kísérik el utolsó útjára (Fotók: Beta/AP)
Öt évre kitiltották az Oroszországhoz csatolt Krímből Musztafa Dzsemiljevet, a krími tatárok vezetőjét, az Ukrajnában kormányzó Haza párt képviselőjét – közölte kedden a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz. A testület szóvivője közölte, hogy Dzsemilevnek, aki a Krímből Kijevbe utazott, a határőrök átadtak egy dokumentumot, amelynek értelmében öt évig megtiltják neki a belépést az Oroszországi Föderáció területére. A szóvivő Facebook-oldalán azt is írta, a Krímben megtiltották, hogy a helyi tévében Dzsemiljeven kívül Refat Csubarov, a Medzslisz elnöke is szerepeljen.
A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12–15 százalékát teszik ki a krími tatárok, akik nagyrészt bojkottálták a Krím hovatartozásáról március 16-án megrendezett népszavazást.
WASHINGTON FOTÓKAT TETT KÖZZÉ A SZEPARATISTÁK ÉS MOSZKVA KAPCSOLATÁRÓL
Az amerikai külügyminisztérium olyan, Kijevtől kapott fotókat hozott nyilvánosságra helyi idő szerint hétfőn, amelyek a tárca szerint bizonyítják, hogy Kelet-Ukrajnában tevékenykedő fegyveres szeparatisták valójában orosz katonák vagy hírszerzőtisztek. E képeket egyes források szerint az ukránok küldték, mások szerint a nemzetközi sajtóból vagy a Twitter közösségi portálról valók.
Egy fényképsorozaton, amelyet Kijev az EB-on és EBESZ-en keresztül küldött Washingtonnak, egy Grúziában 2008-ban lefotózott, hosszú vörös szakállú katona szerepel, aki az orosz különleges erők egyik egységének jelzését viseli. Egy másik képen ugyanez a férfi látható kissé megőszült szakállal Kramatorszk város rendőrségének mostani, szeparatisták általi elfoglalásakor. Egy most, április 14-én Szlovjanszkban készült harmadikon szintén ő áll gyakorlóruhában, cigarettázva.
MEDVEGYEV: A TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELT SZOLGÁLTA A FÉLSZIGET ÚJRAEGYESÍTÉSE
A Krím félsziget és Szevasztopol újraegyesítése Oroszországgal a történelmi igazságtételt szolgálta, a csatlakozást kimondó, demokratikusan bonyolított népszavazás pedig megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő kedden a parlament alsóháza előtt.
A kormány munkájáról tartott, több mint egy óráig tartó éves beszámolójában elismerte, hogy a Krím Ukrajnától való elcsatolása miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati büntetőintézkedések „példa nélkül álló helyzetet teremtettek országában, de azt hangoztatta, hogy a kormány képes a következmények minimalizálására. Medvegyev szerint Oroszország először került „háromszoros nyomás” alá. Egyrészt az instabil világgazdaság, másrészt „a vezető országok barátságtalan politikája”, harmadsorban pedig maga az orosz gazdaság problémái nehezednek rá.
