A kijevi Majdanon (Függetlenség terén) tüntetők attól tartanak, hogy a rohamrendőrök még ma megindulnak ellenük, és kiürítik a teret.
Közösségi portálokon elterjedt a hír, miszerint a térhez közeli irodákban dolgozókat megkérték a rendőrök, hogy biztonságuk érdekében menjenek haza.
A parlament és a kormány épületének helyet adó Hrusevszkij utcában a rohamrendőrök és a radikális tüntetők között kitört heves összecsapások után a főtéren délutánra mintegy 30 ezer tiltakozó gyűlt össze. A Majdannal szomszédos Európai tér felőli barikádnál mintegy ötezren tartózkodnak. Déltájban a rohamrendőrök ugyanis a Hrusevszkij utcából az Európai térre szorították ki a tüntetőket. Ez utóbbi téren gumiabroncsokat gyújtottak meg a belügyi alakulatok ellen küzdő tüntetők, a fekete füsttől alig lehet látni valamit. A Hrusevszkij utcában megjelent egy páncélozott jármű is, ami állítólag a tüntetők barikádjainak lerombolásában vesz részt.
Közben Andrij Parubij, ellenzéki parlamenti képviselő, az európai integrációt és hatalomváltást követelő függetlenség téri tüntetés egyik szervezője sajtótájékoztatón közölte: az ellenzék katonai egységekkel tárgyal, hogy lépjenek közbe, és védjék meg az ukrán népet.
A kormány szerdán megváltoztatta a tömegoszlatásokról szóló belügyi rendeletet, és engedélyezte, hogy a fagypont alatti hidegben is bevethessenek vízágyúkat a rendvédelmiek.
A tüntetők állítása szerint a rendőrök lőfegyverekkel is lőnek rájuk. A szerdán két tüntetőt lőttek le a zavargásokban. Az orvosok az egyik holttestből egy mesterlövészpuska 7,62 milliméteres kaliberű lövedékét, a másik halottból pedig 9 milliméteres, valószínűleg Makarov típusú fegyverből származó pisztolygolyót operáltak ki.
Az Európai Bizottság elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt - közölte szerda déli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Barroso kijelentette: megdöbbentették a tiltakozók haláláról érkező hírek, és a lehető legerőteljesebben elítéli az erő alkalmazását, minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az erőszaktól, és tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet további súlyosbodásának megakadályozására.
Újságírói kérdésre a bizottság portugál elnöke kifejtette, hogy egyelőre korai volna szankciók lehetőségéről beszélni, véleményt mondani, hogy milyen következményekkel lehet az EU és Ukrajna viszonyára. Meg kell vizsgálni ezt a kérdést, de ez kollektív döntést igényel - fogalmazott Barroso, aki arra is rámutatott, azt szeretné, ha Ukrajna a pluralizmus és a demokrácia útján haladna tovább.
"A helyzet egy ideje folyamatosan romlik, és itt szeretném kifejezetten hangsúlyozni az ukrán hatóságok felelősségét, hogy lépéseket tegyenek a válság megoldására, kezdjenek érdemi párbeszédet az ellenzékkel és a civil szférával arról, hogyan lehet véget vetni ennek a mély válsághelyzetnek" - húzta alá Barroso.
A bizottság elnöke a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások miatt is aggodalmának adott hangot. Az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltartással, amelyek korlátozzák a gyülekezés és a szólás szabadságát, és egyértelműen azt a cél szolgálták, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat.
Stefan Füle bővítési biztos a Twitteren közzétett rövid üzenetében osztotta Barroso megdöbbenését és aggodalmát. Pár órával korábban Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője is erőteljesen elítélte az ukrajnai események erőszakos eszkalációját, s aggodalmának adott hangot a tiltakozók halála miatt.
Az orosz duma az általa szélsőségesnek nevezett ellenzéket és a nyugati politikusokat egyaránt felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért a szerdán elfogadott nyilatkozatában.
Az orosz törvényhozás alsóháza nagy többséggel megszavazta a dokumentumot. A 450 képviselőből 388-an értettek vele egyet. Csak három frakció vett részt a voksoláson, mégpedig a kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR), az ellenzéki kommunista párt és az Igazságos Oroszország párt képviselőcsoportja. A Vlagyimir Zsirinovszkij populista politikus vezette liberális demokraták nem vettek részt a szavazáson.
A nyilatkozatot elfogadó orosz törvényhozók aggodalmukat fejezték ki a belpolitikai összeütközések egyre agresszívebbé válása miatt. Szerintük arra történik kísérlet Ukrajnában, hogy erőszakos úton megdöntsék a törvényes hatalmi intézményeket.
A duma képviselői szerint mindezért "az ukrajnai ellenzék szélsőséges része és a szuverén Ukrajna belügyeibe durván beavatkozó nyugati politikusok a felelősek". A nyilatkozatban megengedhetetlennek nevezték a külső nyomásgyakorlást Ukrajnára, valamint azt, hogy szerintük mesterségesen erőltessék rá a szomszédos országra a társulást az Európai Unióval.
Gennagyij Zjuganov, a parlament alsóházában a második legnagyobb frakcióval rendelkező orosz kommunista párt elnöke a nyilatkozatról szóló vitában kijelentette, hogy Ukrajnában valódi háborús tűzfészek alakul ki. Szavai szerint ez klasszikus színes forradalom, amelyhez vandalizmus és erőszak társult. Az orosz kommunisták vezetője attól tartott, hogy ez vár Oroszországra is. "Ha nem vonjuk le a megfelelő következtetést, ez a mi jövőnk is" - mondta. Azt állította, hogy az Egyesült Államok nagykövete személyesen tárgyal az ukrajnai ellenzékkel, az Európai Unió ukrajnai misszióvezetője pedig folyamatosan részt vesz a kijevi főtéren zajló tiltakozásokon.
Tavaly december elején hasonló nyilatkozatot fogadott el az orosz duma, amelyben felszólította a nyugati politikusokat, hogy hagyjanak fel az Ukrajnára gyakorolt nyomásgyakorlással.
Oleg Lebegyev, a duma FÁK és eurázsiai integrációs bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy az orosz parlamenti képviselők tavaly már figyelmeztették "nyugati kollégáikat és barátaikat". A kormányzó Egységes Oroszország párt politikusa az Ukrajnában zajló eseményeket államcsínynek minősítette.
A TÜNTETÉSEKET ÉLŐBEN ITT KÖVETHETI.
|
A TÜNTETÉSEK KRONOLÓGIÁJA
Az alábbiakban ismertetjük az AFP francia hírügynökség összeállítását az európai uniós társulási szerződés aláírásának felfüggesztése által kiváltott ukrajnai elégedetlenségi mozgalom főbb állomásairól: November 21.: Az ukrán vezetés váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, és az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett döntött, ami miatt az Európa-párti ellenzék tüntetésbe kezdett. November 24.: Több tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén, közkeletű nevén a Majdanon, a 2004. évi "narancsszínű forradalom" helyszínén. Több más városban, így Lembergben (Lviv) is nagygyűléseket tartottak. November 30.: A rohamrendőrség erőszakosan oszlatta fel a Majdanon tartott tüntetést, több tucatnyian – közöttük számos egyetemista – megsebesültek. Az ellenzék az államfő lemondását és előre hozott választásokat követelt, bírálta a rendszer keményedő politikáját. December 1.: 200-500 ezer főből álló tömeg gyülekezett a Majdanon, amelyet sátrakat és barikádokat emelő ellenzéki aktivisták tartanak megszállva. Az elnöki hivatal székhelyénél kitört összetűzésekben mintegy háromszázan sebesültek meg. Több száz ellenzéki elfoglalta a kijevi városházát. December 8.: Az esti órákban több százezer résztvevővel újabb tüntetést tartottak. Nacionalista ellenzékiek egy csoportja ledöntötte a főváros szívében álló Lenin-szobrot. December 11.: Miközben Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekben illetékes államtitkár-helyettese és Catherine Asthon, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Kijevben tárgyalt, a rendőrség megostromolta a Majdant, hogy megtisztítsa a teret a tüntetőktől. A nagyszámú tüntető ellenállása miatt azonban kénytelen volt meghátrálni. December 17.: Viktor Janukovics államfő 15 milliárd dolláros államkötvény-vásárlásról és csökkentett gázárakról írt alá megállapodást Moszkvával. Az ellenzék a haza kiárusításával vádolta meg az elnököt, de a megállapodás meghökkentette az országot. December 25.: Ismeretlenek brutálisan bántalmazták Tetyana Csornovil ellenzéki újságírót, az Ukrajinszka Pravda hírportál munkatársát, Janukovics elnököt élesen bíráló több írás szerzőjét. A nyugati országok által határozottan elítélt támadás hatására ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők a Majdanon. Január 10.: "Agyrázkódással" kórházba kerül Jurij Lucenko ellenzéki politikus, volt belügyminiszter, akit a rendőrök gumibottal megvertek az Európa-párti tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások során. Két nappal később mintegy 50 ezren tüntettek az újabb erőszakos cselekmény ellen. Január 19.: Mintegy 200 ezer tüntető gyűlt össze a Függetlenség terén, két nappal a tüntetők ellen irányuló és a Nyugat által bírált új törvények elfogadása után. A nagygyűlés után összetűzések kezdődtek tüntetők és rendőrök között, több tucatnyi rendőr és tüntető sebesült meg. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak. Január 22.: Mikola Azarov kormányfő előző nap azzal fenyegetőzött, hogy erővel képnek fel a "provokátorok" ellen. A rendőrök szerdán támadást intéztek a Majdantól nem messze barikádokra visszavonult tüntetők ellen. Az ellenzék és a hatóság közlése szerint az összecsapásoknak három halottja van. Az elégedetlenségi mozgalom kezdete óta ők az első halálos áldozatok. (MTI)
|
