A határvédelemért is kijár a szolidaritás

Aki a határvédelmet nem sorolja a szolidaritás kérdéskörébe, az nem érti Európa jelenlegi helyzetét, és az a szolidaritás, amely nem hajlandó figyelembe venni a határvédelmet, nem igazi szolidaritás – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország nemcsak az ország megvédése miatt tett, és tesz a határvédelemért, hanem mert uniós kötelezettség, a schengeni szabályrendszer előírása a határvédelem.

A külügyminiszter szerint ugyan az Európai Bizottság részéről sokat mondják, hogy kerítést nem finanszíroz az EU, de a kerítés jó, ez a megoldás, mert napi több mint tízezer illegális bevándorlót feltartóztatni csak fizikai védelemmel lehet. A kerítés a védekezés szíve, közepe – jelentette ki.

Emlékeztetett: annak idején Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság migrációs politikáért felelős, görög biztosa – aki korábban Görögország honvédelmi minisztere volt – is védte azt a kerítést, amelyet a török–görög határon építettek, manapság azonban a magyar kerítést bírálja. Mint mondta, Görögországnak 1,5 milliárd eurót különítettek el az illegális bevándorlás kezelésére, Olaszország 740 millió, Bulgária pedig 260 millió eurót kap erre uniós forrásokból, vagyis a frontországoknak igenis jár támogatás a szolidaritás alapján. Magyarországnak több mint 800 millió eurós költsége adódott a határvédelmi feladatokból, és jogos elvárás, hogy a szolidaritás alapján az EU ennek egy részét megtérítse – közölte.

Szijjártó Péter kijelentette, a biztonságnak és a szolidaritásnak „kéz a kézben kell járnia egymással”, nem létezhet az egyik a másik nélkül. „Nonszensz” a kötelező betelepítési kvóták rendszere, mert nonszensz a szolidaritásra alapozva arra kérni egy országot, hogy egy a saját biztonságát aláásó jelenséget súlyosbítson a saját területén – magyarázta.

Úgy vélte, a kerítés a déli határon Magyarországot és Nyugat-Európát védi, ezért „mi jogosan kérjük a nyugati barátaink szolidaritását”. Az európai biztonságra hosszú távon káros, hogy európai intézmények még mindig azon „mesterkednek”, hogy miként lehet behozni és szétosztani illegális bevándorlókat – közölte.

A vasárnapi Merkel–Schulz tévévita Magyarországot érintő kijelentései kapcsán elmondta: „megtiszteltetés”, ha Európa legerősebb országának választási kampányában a két legesélyesebb jelölt vitáján a legfontosabb kérdés Magyarország. Végre Németországban is észrevették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tett és tesz, hogy megfeleljen az európai kötelezettségeinek, hogy megvédje az országot és Európát – fogalmazott. Hozzátette: a jövőben is előjön majd Magyarország a vitákban, mert megfelel a kötelezettségeinek. A külügyminiszter felidézte: 2015-ben, a válság csúcspontján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy a schengeni jogszabályokat minden körülmények között be kell tartani, és a schengeni szabályoknak megfelelően Magyarországot senki nem hagyhatja el nyugati irányba érvényes úti okmányok nélkül. Világos volt, hogy ez alól egy kivétel van: ha a német vagy az osztrák kancellár ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, és hogy ez miért történt, az az ő belügyük – mutatott rá.

Szijjártó Péter – Merkel kijelentésére reagálva elmondta –: egy vonatjegy nem írhat felül egy európai jogszabályt. Magyarország továbbá az európai jogszabályokban és a nemzetközi előírásokban foglaltaknak megfelelően mindig biztosított ellátást az illegális bevándorlóknak, de csak ha ők a számukra jogszabályilag kijelölt állomásokra mentek – mondta.

Angela Merkel a tévévitában arról beszélt, hogy 2015-ben „Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok”, és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni” a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását” – mondta a kancellár.