Ungvári tudósítónktól
Idén tartja megalakulásának 20. évfordulóját az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Ennek jegyében a múlt hétvégére jubileumi, huszadik közgyűlését hívta össze az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet. A beregszászi rendezvényről a Magyar Szó hasábjain már olvashattak. Ezúttal a szövetség elnöki tisztségében újraválasztott Gajdos István fejti ki lapunk ungvári tudósítójának az alkalom kapcsán felmerülő gondolatait.
– 2002-ben került az UMDSZ élére, abban az évben megválasztották parlamenti képviselőnek is. Aktív időszak volt a kétezres évek eleje.
– Rengeteg feladat tornyosult szövetségünk elé, kihasználva a parlamenti mandátum nyújtotta lehetőségeket igyekeztünk minél több fontos kérdésben eredményesen lobbizni. Több javaslatot is sikerült elfogadtatni. Megoldódott, hogy nyelvpótlékot kapjanak azon állami és önkormányzati tisztségeket betöltők, akik beszélik, használják munkájuk során a magyar nyelvet. Az önkormányzatokban a helyi költségvetési pénzmaradványokat szabadon használhatták fel a következő években, és sikerült kiharcolni az illetékeseknél a felsőoktatási intézményekben tanuló katonaköteles fiatalokra vonatozó behívási halasztás hatályának kiterjesztését a Magyarországon tanulmányokat folytatókra is.
Eredményesen lobbiztunk annak érdekében, hogy újból beinduljon a kishatárforgalom Ukrajna és Magyarország között – folytatja Gajdos István. –Emellett kidolgoztunk több olyan törvénytervezetet, amelyeket az akkori hatalmi felállás miatt ugyan nem sikerült elfogadtatni, ám ezek jó alapot jelentenek ahhoz, hogy kellő politikai akarat mellett a jövőben törvényerőre emelkedjenek. Ez az új kisebbségi és nyelvtörvénytervezet, a kulturális autonómiáról, illetve az 1944-ben elhurcoltak rehabilitálásáról szóló jogszabálytervezet. Megvédtük a bezárástól a huszti magyar iskolát, támogattuk az Ungvári Drugeth Gimnázium újraindítását, a Munkácsi Humán Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar történelem és európai integrációs, majd fizika–matematika tanszékének beindítását, ezt követően pedig a magyar kar létrehozását.
– 2006 óta már nincs parlamenti mandátuma a kárpátaljai magyarságnak. Jövőre törvényhozási választások lesznek. Visszaszerezhető a „magyar” hely a kijevi rádában?
– Sajnos a megosztottság miatt egyértelműen alulreprezentált lett mára a közösség. Nincs Kijevben mandátumunk, de a megyei, illetve a járási-városi önkormányzatokban is arányaiban kevesebben vagyunk, mint az a közösségünk lélekszámához képest elvárható lenne. A 2006-os parlamenti választásokra tisztán pártlisták alapján került sor. Az új szabályok összefogásra ösztönözték a magyarságszervezeteket, hiszen csak együtt tudtunk volna annyi szavazót mozgósítani, hogy garantáltan befutó helyet kaphassunk valamelyik ukrán párt listáján. Bár kezdeményeztük a közös fellépést, erre nem került sor. A sors fintora, hogy egy évvel később, 2007-ben, az előrehozott parlamenti választások során az előző évi hibából okulva mégiscsak megvalósíthattuk volna az egységes fellépést. Ám erre akkor sem került sor, s ismét nem a mi hibánkból… Újra elszalasztottuk a parlamentbe jutás lehetőségét. Ám most ismét felcsillan a remény, miután a 2009-ben a Viktor Janukovics akkori elnökjelölttel megkötött partnerségi megállapodás egyik pontja éppen erre a fájó kérdésre tér ki. A megállapodásnak van egy olyan pontja, amely alapján visszaszerezhető a parlamenti képviselet. Ennek megvalósításához szükség lenne a magyar kormány és a parlamenti pártok támogatására s természetesen a két meghatározó kárpátaljai szervezet együttműködésére.
– 2005-től 2010-ig nem volt aranyéletük a kisebbségeknek, azóta érdemben mennyit változott a helyzet?
– Az UMDSZ történelmének egyik fordulópontját a 2010-es ukrajnai elnökválasztás jelentette, amelyen egy nacionalista és egy kisebbségbarát jelölt mérkőzött meg. Az UMDSZ számára nem volt kérdés, hogy ez utóbbi, Viktor Janukovics mögé álljon. Sokat nyomott a latban a folytonosság, hiszen 2004-ben is őt támogatta. Az együttműködés alapját az a választási szövetség jelentette, amit a meghatározó orosz, illetve román országos kisebbségi szervezet vezetőivel együtt írtak alá az akkori elnökjelölttel. Kárpátalja magyarok lakta vidékei egyértelműen az UMDSZ által támogatott jelöltre voksoltak. A regnáló elnökkel való szövetségünk valós eredményeket hozott s hoz. Igaz, nem gyorsan valósulnak meg a benne foglaltak, de attól sem kell tartanunk, hogy kisebbségellenes intézkedések szenvedő alanyaivá válunk. Sikerült elérni, hogy lefordítják az érettségi tesztfeladatokat, s jövőre a magyar is választható tárgy lesz azok számára, akik a magyar filológián kívánnak továbbtanulni. Az együttműködés stratégiai, hosszú távra szóló jellegét bizonyítja, hogy folyamatban van az új nyelvtörvény elfogadásának előkészítése. Minden remény megvan arra, hogy a jövő év őszére kitűzött parlamenti választásokig elfogadják a jogszabályt, ami azt jelentené, hogy Kárpátalján regionális státuszt kapna a magyar nyelv, azaz hivatalosan is lehetne használni a közszférában. Túlzás nélkül állíthatom, ez hatalmas eredmény lenne.
