2024. május 10., péntek

A huszonkettes csapdája

VISSZAHONOSÍTÁS KÁRPÁTALJÁN

Szerencsétlen helyzetben a kárpátaljaiak – Munkács (Fotó: Fodor István)

Ungvári tudósítónktól

A visszahonosítás kezdeti lelkes fogadtatása után ma már egyre több az aggodalmaskodó hang Kárpátalján. Az emberek leginkább azon morfondíroznak, megéri-e kockáztatni. Merthogy ugye az ukrajnai törvények nem éppen megengedőek a kettős állampolgárság vonatkozásában. Úgy fest, a kárpátaljai magyaroknak megint csak nincs szerencséjük. Mert míg Vajdaságban és Erdélyben valóban sikertörténet az egyszerűsített honosítás, addig Kárpátalján egyre több megválaszolatlan kérdés merül fel ezzel az egésszel kapcsolatban.

Akármennyire is abszurd a megállapítás, sokan a magyar állampolgárság felvételével közvetlenül az anyaországgal való kapcsolattartást kockáztatják. Arról már nem is szólva, hogy a kettős állampolgárság miatt Ukrajnában is adódhatnak kellemetlenségek.

Arról van szó, hogy aki a honosítás révén magyar állampolgár lesz, később az ukrán útlevelébe nem kérvényezhet schengeni vízumot vagy kishatárforgalmi engedélyt. Ez a probléma csak most úszott a felszínre. Az elmúlt időszakban nagyon sokan arra panaszkodtak, hogy az ungvári és a magyar külképviseleteken elutasították a vízum- és kishatár-kérvényüket, arra hivatkozva, hogy miután ők már magyar állampolgárok, nem jár nekik ilyen beutazási engedély, kérvényezzenek helyette magyar útlevelet, és azzal utazzanak. Igen ám, de ahhoz, hogy valaki magyar útlevelet kapjon, Magyarországra kell utaznia, ugyanis a korábbi ígéretek ellenére Ungváron és Beregszászban továbbra sincs mód az úti okmány kérvényezésére. Ám a legnagyobb probléma nem is ez, hanem az, hogy így rákényszerül a visszahonosított személy, hogy határátkelésnél az ukrán oldalon is a magyar okmányát használja, mivel ugye az ukránba már nem kaphat érvényes vízumot. Holott eredetileg azt javasolták mindenkinek, hogy a kellemetlenségek elkerülése végett az a legjobb, ha az ukrán oldalon az ukránt, a határ másik oldalán pedig már a magyart mutatja. Mert ugye ha az utazó mindkét alkalommal az uniós dokumentumot veszi elő, az rá nézve duplán bajjal járhat. Egyrészt nagy valószínűséggel az ukrajnai szervek a név, a születési dátum és hely alapján azonnal beazonosítják, hogy kettős állampolgárról lehet szó, de ezen túlmenően nyilván az ukrán vámhatóság magyar állampolgárként, azaz külföldiként kezeli a beutazót, s ennélfogva értelemszerűen idegenrendészeti szempontból is más szabályok vonatkoznak rá. Például egyhuzamban nem tartózkodhat kilencven napnál tovább Ukrajnában, esetünkben ugye saját országában.

Vagy elég csak belegondolni, mennyi kellemetlenség adódhat egy alábbi szituációban: ukrán rendszámú autó, ukrán jogosítvány meg miegymás dokumentum, és közben magyar útlevél. Merthogy a dolgok pillanatnyi állása szerint ez nagyon is életszerű, ugyanis akik felveszik a magyar állampolgárságot, a jövőben nem kaphatnak sem schengeni vízumot, sem kishatárforgalmi dokumentumot. Igaz, hogy állítólag ez csak azokra vonatkozik, akik az itteni diplomáciai képviseleteken kérelmezték a visszahonosítást, de ha ez így is van, akkor is több száz, ha nem ezer érintettről lehet szó. Újabban azt javasolják, még az állampolgárság igénylése előtt ki-ki gondoskodjon többéves kishatárforgalmi engedély beszerzéséről, vagy odaát intézze a visszahonosítást. Ám ez sem mindenki számára lehetséges. Akinek pedig nincs ukrán útlevele, nyilván Magyarországra sem tud átutazni.

A patthelyzetben annyi biztató, hogy Budapesten már tudnak a problémáról, egyelőre csak remélni lehet, hogy mihamarabb megnyugtató megoldást is találnak. Mert ez jelenleg a huszonkettes csapdája.