2024. május 20., hétfő

Nagy dilemma: magyarul vagy ukránul?

A Rákóczi Ferencről elnevezett beregszászi magyar főiskola (fotó: Fodor István)

Ungvári tudósítónktól

Kárpátalján egyre többen és egyre gyakrabban figyelmeztetnek: komoly veszély fenyegeti a magyar nyelvű oktatást. Az elmúlt években tapasztalt kisebbségellenesség az oktatási rendszerben megtette kártékony hatását. Bizony azt látni, hogy a magyar szülők vacillálnak, mikor iskolaválasztásra kerül sor. Attól tartanak, hogy a magyar iskolában szerzett tudással csemetéjük később nem lesz versenyképes, s alaposan beszűkülhetnek így a lehetőségeik. A Beregszászi járásban mára már tíz településen nyitottak a magyar mellett ukrán osztályokat is. A magyar szülők kérésére…

Babják Edit, a Beregszászi Járási Oktatási Osztály módszerésze nem tagadja, hozzá is fordultak már tanácsért ebben a kérdésben.

– Bizonyított tény, hogy a gyerek anyanyelvén sajátítja el a legkönnyebben és a legmagasabb szinten az ismereteket, így az iskolai tananyagot is – mondja a szakember. – S nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az óvodai képzésre is vonatkozik.

Sok szakember amondó, amennyiben egy magyar gyereket ukrán iskolába küldenek, a magyar kultúrát azért nem fogja ismerni, mert nem tanítják, az ukránt pedig azért, mert nem érzi sajátjának. Az állítással maradéktalanul egyetért Marcsák Zita, az Ungvárhoz közeli Homoki Általános Iskola igazgatóhelyettese.

– Sem a magyar, sem az ukrán nyelvet nem fogja tökéletesen tudni, és nem szabad megfeledkezni a többi tantárgyról sem – érvel a tanárnő. – Ezekből is le fog maradni, hiszen például matematikából, biológiából, fizikából, kémiából és különösen történelemből nagyon nehéz a szakkifejezések értelmezése. Mindez oda vezet, hogy hiába tehetséges a gyerek, a tanulmányi átlaga alatta marad annak, amire anyanyelvén képes lenne. A tananyagot csak bemagolja, nem pedig megtanulja. Nehezen kerülhet az osztályelsők közé, és emiatt az iskola befejezésekor ösztönzést sem érez a továbbtanulásra. Csak arra tudom a szülőket biztatni, hogy a magyar nyelvű oktatás mellett döntsenek.

Az, hogy nagyon is valóságos veszélyről van itt szó, abból is lemérhető, hogy a felsőoktatásban folyamatosan csökken a magyar ajkú hallgatók száma. Az idei felvételi kampány eddig ismert adatai ezt csak alátámasztják. Csökkenőben a magyar felvételizők száma mind a három, részben vagy teljesen „magyar” jellegű felsőfokú intézményben. A kizárólag anyanyelvű képzést nyújtó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán ráadásul a szakminisztérium licencgondok miatt két szakot bezárt. A Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Kollégiumának magyar tagozatvezetője, Kótun Jolán, a Magyar Szó tudósítójának elmondta, nagyon rezeg az a bizonyos léc, az is előfordulhat, nem lesz annyi magyar diák, hogy külön csoport induljon számukra. Márpedig ha így lesz, akkor összevont, magyar-ukrán csoport lesz. Pár éve a román csoporttal történt ez meg, azóta pedig teljesen felszámolták a román nyelvű képzést…

Az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karán is két kézzel fognák a jelentkezőket. A magyar filológia levelező tagozatán még az ösztöndíjas helyeket sem tudják betölteni, ez pedig nyilván azzal jár, hogy legközelebb megvonják a térítésmentes helyeket, később pedig akár a levelező tagozatot is felszámolhatják. Azáltal pedig, hogy a magyar érettségizőknek már évek óta kizárólag államnyelven lehet emelt szintűt tenniük, ami alapfeltétele a továbbtanulásnak, alaposan beszűkültek az esélyek, hogy egy magyar hallgató sikerrel próbálkozzon a menőbb, ukrán nyelvű szakokon. Így aztán nagyítóval is egyre nehezebb találni magyar anyanyelvű jogászokat, orvosokat, közgazdászokat.