Ungvári tudósítónktól
Továbbra is bőven szolgáltat témát a kettős állampolgárság ügye Ukrajnában. A legfrissebb hír, hogy a volt kárpátaljai kormányzó, Hennagyij Moszkal javasolta a kettős állampolgárság intézményesítését az országban.
Az ellenzéki Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU–NSZ) pártszövetség színeiben politizáló honatya szerint a gyakorlatban már egyébként is létező dolog a kettős állampolgárság. A kijevi törvényhozás szervezett bűnözés és korrupció elleni bizottságának alelnöke közölte: ideje lenne végre a hatóságoknak felvállalni és elismerni azt a tényt, hogy a törvényi tiltás ellenére Ukrajnában a gyakorlatban már régen létezik a kettős állampolgárság. „Az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különböző okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról” – tette hozzá a honatya.
Hennagyij Moszkal korábban Kárpátalja rendőrfőnöke volt, majd pedig a megye kormányzója. Később, Viktor Juscsenko államfő idején a belügyminiszter helyettese volt. A politikai ellenfeleivel nyíltan vállalt konfrontációiról és szókimondásáról is ismert politikus badarságnak nevezte a kettős állampolgárság tiltását, s szerinte elképzelhetetlen, hogy mindez azzal járhat, hogy más államok erőt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén, mint ahogyan azt sok radikális vélemény megfogalmazza. Kifejtette még, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldovában közel hétezer személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettől azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldova ellen állampolgárai védelmében – érvelt Moszkal. Hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárság ma már Európa- és világszerte elfogadott.
Ám nem mindenki áll ilyen lojálisan az egészhez. Mikola Tomenko parlamenti alelnök, már nem először, ismét indítványozta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a külügyi tárca ellenőrizze a magyar és román külképviseletek közreműködését az ukrán állampolgárok külföldi honosításában.
A Julija Timosenko ellenzéki vezető pártjának befolyásos politikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes, a határokon túlról pénzelt kisebbségi civil szervezetek aktív agitációba kezdtek annak érdekében, hogy a 2012-ben esedékes népszámláláskor az ukrán állampolgárok külföldi nemzetiségűeknek vallják magukat.
Az elmúlt hetek történései, különösen a kárpátaljai magyarokat ért hatósági inzultusok újra napirenden voltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) legutóbbi választmányi ülésén is, amit az ugocsai Nevetlenfaluban tartottak. A szövetség elnöke, Kovács Miklós sokadszor mondta el, a megfélemlítő akciót Ukrajna hatályos törvényeit és alkotmányát figyelmen kívül hagyva, valamint az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi szerződéseket felrúgva hajtották végre. Hangsúlyozta: ennek az akciónak nem egyének a célpontjai, hanem a kárpátaljai magyar közösség egésze. Elmondta továbbá, hogy a KMKSZ csak akkor tudná biztosítani az SZBU által zaklatott magyarok jogvédelmét, ha az érintettek ügyészségi feljelentést tennének jogaik megsértése miatt, ám ezt eddig közülük senki nem merte megtenni. Kovács Miklós hiányolta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megszólalását az említett ügyben. A szervezet választmánya nyilatkozatot fogadott el, amely leszögezi, hogy az ukrán titkosszolgálat, az SZBU minden jogalap nélkül rendelt be, fenyegetett meg és vádolt azzal kárpátaljai magyarokat, hogy magyar állampolgárságot vettek fel, miközben az ukrán törvényekben ilyen bűncselekmény vagy szabálysértés nem szerepel. „Ez a gyakorlat alkalmas az ukrán–magyar államközi viszony megrontására, Ukrajna nemzetközi tekintélyének további aláásására, s a legsötétebb sztálini időket idézi” – olvasható a nyilatkozatban, amely megállapítja, hogy az eset egy magyarellenes kampány eddigi legsúlyosabb eleme, az ukrán állam történetének legsúlyosabb provokációja. A KMKSZ választmánya ezért felszólítja Ukrajna vezetőit, de mindenekelőtt Viktor Janukovics elnököt, hogy állítsák, illetve állítsa le a totalitárius államokra jellemző titkosszolgálati akciót, és a kitervelőit, valamint végrehajtóit az ügy súlyának megfelelően vonják felelősségre.
