Első nekifutásra nem sikerült a gyakorlatba ültetni a nyelvtörvény egész Kárpátaljára kiterjedő alkalmazását. A megyei önkormányzat legutóbbi ülésén mindkét magyar szervezet lépett a nyelvtörvény ügyében, de végül a következő plenáris ülésre halasztották a döntést.
A kisebbségek, köztük a magyar, nyelvhasználatát széles körben szavatoló jogszabályt még az október 28-án lezajlott parlamenti választások előtt fogadták el Ukrajnában, s azóta több magyar lakta kárpátaljai településen alkalmazzák is. A kormánypárti javaslatra elfogadott jogszabály gyakorlati megvalósításához a megyében elsőként Beregszász városában, majd a járásban láttak hozzá. Az UMDSZ még hetekkel az ominózus tanácsülés előtt benyújtotta erre vonatkozó tervezetét. A dokumentum lényege, hogy megyei viszonylatban is garantált legyen a magyar emberek anyanyelvének szabad használata, hogy akár magyarul is fordulhassanak a megyei közintézményekhez, s ugyanilyen nyelven kaphassanak választ a hivataloktól.
A KMKSZ elnöke is készült egy nyelvtörvényes határozattervezettel. Egyébként biztos forrásból úgy értesültünk, az ülésszakot megelőző napon a megyei tanács elnökségi ülésén felmerült, az UMDSZ-es és a KMKSZ-es javaslatot gyúrják egybe, ám erre csak nem került sor.
A nyelvtörvény pártjára állt Jevhen Zsupan ruszin aktivista is, egyébként makacsul senki sem zárkózott el a megvitatásától. Ám végül is Ivan Baloga megyei tanácselnök javaslata érvényesült, hogy alakítsanak egy bizottságot, amelyben helyet kaphat minden frakció és képviselőcsoport egy-egy tagja. Ennek feladata lesz kidolgozni egy konszenzuson alapuló javaslatcsomagot, s egyúttal kérni a kormányt, hogy a törvény megvalósítása céljából különítsen el önálló tételt a jövő évi költségvetésben. A képviselők többsége ezt támogatta is, azaz a történetnek biztosan lesz folytatása.
A nyelvtörvényes tanácsülés végeztével Gajdos Istvántól, az UMDSZ elnökétől kértünk egy rövid kommentárt:
– Csalódott vagyok amiatt, hogy nem sikerült keresztülvinni az általunk kidolgozott határozattervezetet, ugyanakkor reményre jogosít fel, hogy a képviselők többségében felfedezni véltem arra vonatkozó szándékot, hogy mégis garantálva legyen a Kárpátalján élő kisebbségek – elsősorban a magyarság – szabad, törvényileg biztosított nyelvhasználata. Most az a legfontosabb, hogy mihamarabb elkezdődhessen az érdemi munka.
