Két fontos esemény helyszíne volt az elmúlt egy hétben a beregszászi Európa–Magyar Ház. Előbb az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács (UMNT) fórumán aktuálpolitikai kérdésekről, a közelgő parlamenti választásról esett szó, majd a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) összejövetelén a nemrég elfogadott nyelvtörvény gyakorlati megvalósíthatóságát elemezték.
Az UMNT ülésén Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke helyzetelemzésében rámutatott, kisebbségi szempontból az elmúlt két esztendő a kedvező folyamatok időszaka volt, s az október végi parlamenti választások fő kérdése az, folytatódik-e mindez, vagy megkezdődik a visszarendeződés. Gajdos István köszönettel kezdte mondandóját. Hála és elismerés illeti a szövetség aktivistáit, húzta alá, akik a nehéz időkben is elkötelezetten vállalják feladataikat, és tesznek azért, hogy a szervezet megőrizze pozícióit. Mindannyian méltán érdemelnek elismerést közösségmegtartó munkájukért – hangzott el szájából a dicséret. Az UMDSZ egyik ismérve, hogy nemcsak a problémák felvetésével és annak lobogtatásával foglalkozik, hanem szüntelenül keresi azok megoldását, hangsúlyozta. Így cselekedett 2009 telén is, amikor két másik országos szintű kisebbségi szervezettel karöltve partnerségi megállapodást kötött Viktor Janukovics akkori államfőjelölttel, aki megválasztása után következetesen teljesíti is az abban foglaltakat. A sikerek között említette a magyar érettségizők felvételizése elé gördített akadályok elhárítását, az erőszakos iskolai ukránosítás enyhítését, a kisebbségbarát nyelvtörvény elfogadását, valamint a 2006-ban elveszített parlamenti mandátum visszaszerzésének reális lehetőségét.
Az ukrajnai országos magyar demokrata szövetség irányítója emlékeztetett azokra a nehézségekre, melyek abból kifolyólag adódtak, hogy az elmúlt két parlamenti választásokon elbuktak a magyar jelöltek. „Amellett, hogy nem volt lehetőségünk hallatni a hangunkat minket is érintő, életünket nagyban befolyásoló ügyekben, attól is megfosztottak bennünket, hogy a magyarlakta vidékek szociális-gazdasági fejlődését szolgáló projektekre forrásokat lobbizzunk ki – szögezte le. Azért is tartom nagy lehetőségnek a kormányzó Régiók Pártjával történt következetes együttműködést, mert garanciáink vannak arra vonatkozólag, hogy a régiós színekben mandátumot szerző kárpátaljai jelöltekkel összhangban kézzelfogható segítséget nyújthatunk a régiónak, különösképpen a magyarok által nagyobb számban lakott járásoknak.”
Az elnök nem titkolta, a parlamenti mandátum visszaszerzésében és a nyelvtörvényben rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázásában segítséget remélne a budapesti vezetéstől.
A KHÖT fórumán a nyelvtörvény ügyét vették különösen nagy körültekintéssel górcső alá. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, a jogszabály egyik szakértői kidolgozója roppant fontosnak tartja, hogy Kárpátalján a magyar közösségek is tudjanak élni a páratlan lehetőséggel. Éppen ezért intéztek felhívást a magyar többségű, határ menti települések polgármestereihez, az érintett városi és járási önkormányzatok vezetőihez, hogy mihamarabb hívjanak össze tanácskozást e kérdésben, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket a kedvező változások életbe léptetéséhez. A Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) szakmai tanácskozásán elhangzott, vannak olyan lehetőségek, melyeket azonnal, aránylag kis ráfordítással meg lehet valósítani, mint például a bélyegzők és feliratok kétnyelvűsítése, de vannak dolgok, mint mondjuk az egész hivatali ügyvitel két nyelvre állítása, vagy mindkét nyelvet jól beszélő közalkalmazottak foglalkoztatása, melyek hosszabb időt, és főként jelentős forrást igényelnek. Részletezte azokat a lehetőségeket is – bizonyítványok kétnyelvűsítése, a személyi okmányok két nyelven való kiállítása, az anyanyelvű névleírás engedélyezése, magyar nyelvű szavazólapok gyártása –, melyek kiaknázása nagymértékben függ bizony attól is, van-e az adott kisebbségnek, esetünkben a magyarságnak, kijevi szintű érdekképviselete.
