Bár Julija Timosenkoért gyakran tüntetnek hívei, regisztrációját elutasították (Fotó: SITA/AP)
Ungvári tudósítónktól
Ukrajnában a héten lezárult az október 28-án esedékes törvényhozási választások jelöltjeinek regisztrálása. A Központi Választási Bizottság (CVK) 3432 egyéni képviselőjelöltet jegyzett be. Ha azt vesszük alapul, hogy az országban 225 egyéni választókerület van – ebből hat Kárpátalján –, akkor átlagosan egy parlamenti mandátumért 15-en mérkőznek meg.
Az egyéni jelöltek közül 1717-en pártszínekben, kettő híján ugyanennyien, 1715-en függetlenként indulnak, bár valójában többségük mögött szintén valamilyen gazdasági-politikai lobbicsoport áll. Pártlistát húsz politikai erő jegyeztetett be összesen 1456 jelölttel. Mint az ismeretes, az ukrajnai magyarság képviselői is megpróbálnak mandátumhoz jutni. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere, Gajdos István a kormányzó Régiók Pártja listáján kapott helyet. A neki felajánlott 74. pozíció jó eséllyel érhet befutó helyet. Az UMDSZ-nek már évek óta stratégiai partnere a Régiók Pártja, amely kezdeményezője volt az Ukrajnában elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvénynek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében hárman, Kovács Miklós elnök, valamint Brenzovics László és Gulácsy Géza alelnök lesz részvevője a választásoknak. Mindhárman egyéni választókerületben indulnak, de miután Kárpátalján nem hoztak létre magyar többségű körzetet, így csak minimálisak az esélyeik.
Érdekes egy kicsit csemegézni a jelöltek tavalyi adóbevallásaiból. Van olyan, akinek hét ingatlanja vagy éppen húsz járműve van. A témát feszegető tsn.ua portál írása megjegyzi, amíg a kormányzó Régiók Pártja tehetős emberei javarészt a lista első harmadában kaptak helyet, addig az ellenzéki Batykivscsina (Haza) pénzeszsákjai inkább a hátsóbb traktusban lelhetők fel.
A parlamentbe vágyók közül a legtöbb ingatlannal a batykivscsinás Tetyana Donec rendelkezik, szám szerint héttel. Tavalyi jövedelme egymillió hrivnyát tett ki, de tízmilliós bankbetétről is nyilatkozott. A legnagyobb összalapterülettel a Batykivscsina leggazdagabb embere, a listájukon ennek ellenére csak a 64. helyen szereplő Olekszandr Dubovij rendelkezik, neki öt ingatlanja van összesen 7200 négyzetméternyi területtel, ebből az egyik háza majdnem négyezer négyzetméteres. Ám a legnagyobb otthona még így sem neki, hanem a régiós Borisz Kolesznyikovnak van, az ő otthona 5581 négyzetméteres, viszont ezenkívül más háza nincs.
Meglehetősen sok a menő járműveket kedvelők száma is azok között, akik versenybe szállnak az október 28-án sorra kerülő parlamenti választásokon. Az egyesített ellenzék listáján hetvenharmadiknak jelölt Ruszlan Bohdannak például hat autója van: Lexusa, 500-as Mercedese, Porsche Cayenne-je vagy éppen Land Cruisere. A fényűzésre úgy telik számára, hogy a hivatalos bevallása szerint „csak” 213 ezer hrivnya (kb. 27 ezer dollár) jövedelemre tett szert, a felesége pedig kétszer akkora összegre. Igaz, számlájukon nyolcmillió hrivnya (egymillió dollár) lapul. A Batykivscsina 43.-ja, Makszim Burbak 20 járműről nyilatkozott, ebből 17 kamion. A szintén ellenzéki Szerhij Pasinszkijnak pedig három jachtja van.
A pártvezetők közül az UDAR-os Vitalij Klicsko az egyik legtehetősebb, érdekes, hogy 4,7 millió dolláros 2011-es jövedelme kizárólag bokszmeccseinek a bevétele. Vitalij egy 225 négyzetméteres lakásról és 82 millió hrivnyás (10 millió dollár) bankbetétről is említést tett. Az ismert ukrán bokszoló politikai aktivitását az aranylabdás Andrij Sevcsenko is megirigyelte, aki Natalja Korolevszka Ukrajina – vpered pártlistájára került fel. Úgy volt, hogy a CVK elutasítja a nyári Eb után a válogatottól visszavonult világhírű csatár jelölését, mert csak 2009 nyarán költözött vissza Ukrajnába, márpedig az egyik feltétel úgy szól, hogy a jelöltnek legalább öt évet már itt kell élnie. Ám végül megenyhült a választási bizottság, így Seva készülhet a kampányolásra. Nem úgy, mint Julija Timosenko volt kormányfő és Jurij Lucenko ex-belügyminiszter, akiknek a regisztrációját elutasították a jogerős büntetett előéletük miatt. Timosenkót tavaly ősszel hét évre ítélték el a 2009-ben aláírt orosz–ukrán gázszerződés miatt, míg volt tárcavezetőjét az idén februárban négy évre hivatali visszaélés miatt. Jelenleg mindketten börtönben ülnek, noha az európai politikai közvélemény azt remélte, a kampány kezdetére mégiscsak szabadlábra kerülhetnek. Nem így lett.
