A szakértők szerint a vitákból a nyelvtörvény ellenzői húzhatnak nagyobb hasznot
Ungvári tudósítónktól
Nemcsak Kijevben, a kárpátaljai „parlamentben” is heves vitát váltott ki a nyelvtörvény. A kérdés alaposan megosztotta az eddigi nagykoalíciót, a két magyar párt persze támogatja a kisebbségbarát nyelvtörvényt. A politológusok szerint a nyelvtörvény ellenzői nagyobb politikai hasznot fognak húzni, mint azok, akik mellette foglalnak állást.
A Kárpátaljai Megyei Tanács legutóbbi ülésszakán a parlamentben második olvasatban is megszavazott nyelvtörvény körüli diskurzus jelentette a top témát. Az egyesült ellenzék – Batykivscsina és Változások Frontja – javasolta, intézzenek hivatalos levelet Viktor Janukovicshoz, amelyben arra szólítják fel az államfőt, ne írja alá a nagy port kavart jogszabályt. Még mielőtt szavazásra került volna a sor, többen is érveltek pro és kontra. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselőcsoportjának nevében Medvigy István kifejtette: ezzel a törvénnyel a kárpátaljaiak csak nyernek, végre jogi keretek közé foglalják a kisebbségek nyelvhasználatát, ami megnyugtatóan rendezheti az anyanyelvi oktatásban időről időre felbukkanó problémákat is. A képviselő hangsúlyozta, Ukrajnában valóban ismernie kell mindenkinek az államnyelvet, ugyanakkor az anyanyelv szabad használatát is garantálni szükséges.
Andrij Szerbajlo, a megyei tanács ellenzéki alelnöke úgy érvelt, aki patrióta, igent nyom az elnöknek címzendő tiltakozó levélre. Replikájában a kormánypárti Mihajlo Bokocs azt felelte, ő igenis patrióta, szereti a szülőföldjét, toleráns az itt élő kisebbségekkel, tiszteli Ukrajnát, s éppen ezért támogatja az európai szellemiségű nyelvtörvényt. A Változások Frontja képviseltében felszólaló Valerij Luncsenko szerint már csak azért sem szabad hagyni, hogy életbe léphessen a dokumentum, mert annak megvalósítása nagyon sokba kerülne az államnak.
A vitába beszállt a megye két vezetője is. A régiós kormányzó, Olekszandr Ledida leszögezte: végső soron a kifogásolt törvény Kárpátalján a gyakorlatban úgy is működik, tehát a szabad nyelvhasználatnak a jogi keretei teremtődnek csak meg. Egyúttal szorgalmazta a kisebbségek további jogbővítését. Ivan Baloga, a képviselőtestület elnöke ellenben úgy látja, a jogszabály nem kedvez a nemzetiségieknek, az csak az orosz nyelvet hivatott erősíteni az államnyelvvel szemben. Ivan Baloga biztos abban, hogy úgysem fog életbe lépni a parlamentben július harmadikán második olvasatban is megszavazott jogszabály.
A kárpátaljai képviselők mellett két parlamenti honatya is szót kért. A Janukovicsot támogató régiós Szerhij Mosak a hatás kedvéért magyarul kezdte mondandóját, aminek lényege az volt, hogy emlékeztetett, a 108 tagú testületben vannak magyarok, románok, szlovákok, ruszinok, és sok más származásúak. Úgy vélekedett, amennyiben a megyei tanács rábólint a tiltakozó levélre, azzal szembeköpi a régió történelmét, az ősök tiszteletét, a vidék kulturális értékeit. Illogikusnak nevezte, hogy éppen a soknemzetiségű, toleráns Kárpátalja emelje fel hangját a jogszabály ellen. A sokáig elnyúló parázs vita után végül is szavazásra bocsátották a kérdést. A nyelvtörvény ellenzőinek a száma 54 volt, egyetlen voks hiányzott ahhoz, hogy a törvény bírálóinak az akarata érvényesüljön, így viszont semmilyen levelet nem postáznak Kijevbe Ungvárról.
Mivel magyarázható, hogy a nyelvtörvényt nem vették védelmükbe azok a magyar nemzetiségű képviselők, akik ukrán pártok színeiben jutottak mandátumhoz? – kérdezte a Magyar Szó tudósítója Medvigy István UMDSZ-es képviselőtől. „Ugye több magyar is van ukrán párt színeiben, ám ők kizárólag a pártpolitikai érdekek mentén cselekednek. Elképzelhető, hogy egyébként támogatnák ezt a jogszabályt, ám a pártfegyelem ezt nem teszi lehetővé számukra. Erre Jevhen Zsupan ruszin képviselő egyértelműen utalt is” – válaszolta a képviselő.
Fegyir Sándor politológust is faggattuk a nyelvtörvényről, aki merőben más véleményen van: „Megítélésem szerint ez a jogszabály csak arra kellett, hogy a kijevi vezetés elterelje a figyelmet a gazdasági nehézségekről. Amennyiben valóban kizárólag a kisebbségek nyelvi jogbővítését szolgálná, Viktor Janukovics elnök beiktatása után azonnal megszavazták volna. Az érintettek is tudják, hogy ez a törvény valójában kit és mit szolgál. A Kárpátaljai Politikai Kutatások Központja megrendelésre végzett egy felmérést, amiből az derül ki, hogy a magyarlakta vidékeken az embereknek csak a 27 százaléka támogatja a jogszabályt. Szerintem a nyelvtörvény ellenzői nagyobb politikai hasznot fognak húzni, mint azok, akik mellette foglalnak állást” – hangsúlyozta.
Nemrég Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezető politikus járt Ungváron, aki Julija Timosenko távollétében az egyesült oppozíció vezetője. Ő újságírói kérdésre válaszolva kitért a nagy port kavart nyelvtörvényre is, s úgy vélekedett, hogy az a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan. Véleménye szerint az semmivel sem ad több jogot a kisebbségek számára a szabad nyelvhasználatra, mint amit az alkotmány most is biztosít. Jelenleg mindenki olyan nyelven beszél az országban, amilyenen akar, ehhez nem kell külön törvény, emelte ki. A nyelvtörvény egyetlen célja degradálni az ukránt, kiszorítani azt a hivatalos érintkezésből, fűzte hozzá. Úgy értékelt, hogy ezzel a jogszabállyal a kormányzó erő kizárólag a szociális feszültségekről igyekszik elterelni a figyelmet, így akarja palástolni tétlenségét és rossz, korrupt politikáját. Kilátásba helyezte, amennyiben a demokratikus ellenzék többséget tud kovácsolni az őszi választásokon a parlamentben – márpedig ő ebben egészen biztos –, abban az esetben hatályon kívül helyezik nem csak ezt a törvényt, hanem az összes olyan jogszabályt, amit ez a kormány fogadott el, s ami szerintük sérti az ország, a nemzet érdekeit.
