Ungvári tudósítónktól
Ismét az ukrán parlamenten nevet egész Európa. A kontinens hírcsatornáit sorra járják be azok a csütörtök esti felvételek, amikor a kisebbségbarát nyelvtörvény vitája véres ökölharccá fajult a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.
A jogszabálytervezetet két kormánypárti politikus – Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov – jegyzi, de annak szakértői szintű kidolgozásában részt vett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is. A tavaly augusztusi keltezésű tervezet már jó ideje a ráda szakbizottságánál hever, de csak most bocsátották törvényhozási vitára. A kormányzó Régiók Pártjában különösebben nem titkolják, a választásokig feltétlenül szeretnék életbe léptetni az Ukrajnában élő kisebbségek, de elsősorban a többmilliós orosz etnikumra nézve kedvező nyelvtörvényt. Elfogadásától orosz ajkú szavazótáboruk megerősödését remélik.
Amennyiben rábólintanának a jogszabálytervezetre, az a kárpátaljai magyarságra nézve különösen előnyös lenne. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy miután közösségünk az itt élő lakosság több mint tíz százalékát teszi ki, így megyénkben anyanyelven intézhetnénk hivatalos ügyeinket az állami közintézményekben. Persze egészen más kérdés, hogy a valóságban miként realizálódna az, ami papíron jár…
Mindenesetre a csütörtök esti botrány után a törvény életbelépésére változatlanul várni kell. A véres randalírozássá fajult jelenetsor a törvénytervezet társszerzője, Vagyim Kolesznyicsenko felszólalása közben robbant ki. Az ellenzéki BJUT és a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem képviselői az elnöki pulpitus környékén estek a Régiók Pártja honatyáinak. A több percig zajló, öltöny- és ingszaggató küzdelem láttán Volodimir Litvin házelnök beszüntette az ülést. Leginkább a BJUT-os Mikola Petruk bánta a csatát, őt vérző fejjel mentő vitte el a helyszínről, s a kórházban össze kellett varrni felszakadt fejbőrét. Kolesznyicsenkónak is kijutott a pofonokból, de ő nem szorult orvosi ellátásra.
Az oppozíció soraiban azt mondják, még ezzel a vezéráldozattal is megérte. Az ellenzék nem titkolja, bármit készek bevetni, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását, mert szerintük a szóban forgó dokumentum törvényi szintre emelésével gyakorlatilag utat nyitnak az orosz mint második államnyelv bevezetése előtt, miközben az ukrán nyelvet degradálják.
– Előre várható volt, amennyiben a politikai helyzet úgy alakul, hogy a nyelvtörvénytervezet elfogadásához a Legfelső Tanácsban rendelkezésre áll a szükséges szavazatmennyiség, akkor az ellenzők nem parlamenti eszközökhöz fognak folyamodni, hogy azt megakadályozzák – fejtette ki a történések kapcsán dr. Tóth Mihály, a nyelvtörvénytervezet egyik szakértői kidolgozója, volt parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. – Ez meg is történt. Ugyanakkor sajnálatos volt az ellenzék szájából olyan érveket hallani, miszerint a tervezet nem szolgálja a kisebbségek érdekeit. Többen kétségbe vonták, hogy erre a jogszabályra például a magyaroknak szükségük van. Azt is megkérdőjelezték, hogy közösségünk számaránya Kárpátalján meghaladja vagy egyáltalán eléri a tervezetben rögzített 10 százalékos nyelvhasználati küszöböt – tette hozzá dr. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki szerint a kárpátaljai magyarság számára rendkívül fontos a törvénytervezet elfogadása.
