Ukrajnában alig több, mint hat hónap van hátra a parlamenti választásokig. A Központi Választási Bizottság (CVK) a napokban véglegesítette az egyéni választókerületek régiónkénti számát. Országszerte 225 egyéni mandátumot osztanak szét, Kárpátalján hat mandátum lesz szerezhető ily módon. Hogy lesz-e magyar körzet, azt továbbra sem tudni.
Kárpátalján 960ezer választópolgárt tartanak nyilván, ők öt egyéni mandátum sorsáról döntenek. A régióban összesen 95244 magyar járulhat a szavazóurnákhoz. A legtöbben a Beregszászi járásban, 43598-an, a Nagyszőlősiben 19576-an, az Ungvári járásban 18610-en, a Munkácsi járásban 8229-en. A többi helyen már nem annyira jelentős a lehetséges magyar voksok száma.
A kárpátaljai magyar közösség szempontjából a leglényegesebb kérdés az: lesz-e magyar többségű választókerület? Nos, erről és az elmúlt időszakban a budapesti diplomácia által is hangoztatott magyar autonómiáról Viktor Baloga katasztrófaelhárítási miniszter, a legbefolyásosabb kárpátaljai származású politikus, Viktor Juscsenko volt államfő kancelláriavezetője nyilatkozott az egyik ukrán hírportálon. Szerinte az autonómiának semmi értelme, hisz a 150000 lelket számláló magyarok megfelelő számú képviselővel rendelkeznek a megyei tanácsban és a helyi önkormányzatokban. Korábban parlamenti képviselőjük is volt, sőt, most is készülnek jelöltet állítani. Mindent egybevetve a kárpátaljai magyarok jobb helyzetben vannak, mint mondjuk a Szlovákiában élők, mondotta a politikus, akinek a pártja, az Egységes Centrum (JC) a legtöbb voksot szerezte Kárpátalján a legutóbbi helyhatósági választások során.
Visszatérve a magyar választókerület kérdésére, a Kárpáti Igaz Szó című ukrajnai magyar lap egyik forrására hivatkozva úgy tudja, a budapesti diplomáciai erőfeszítések ellenére sem lesz magyar körzet Kárpátalján. Ugyanakkor az újságcikk hozzáteszi: a kormányzó Régiók Pártja a saját listáján garantáltan befutó helyet biztosít egy magyar jelöltnek. Mivel az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek van választási megállapodása a regnáló államfővel, valószínűsíthető, hogy azt az országos magyar szervezet jelöltjének ajánlják fel.
Mindeközben a Zerkalo Tizsnya (A Hét Tükre) című mérvadó ukrán hetilap legutóbbi számában arról értekezett, hogy a két kárpátaljai magyar szervezet között feszülő kibékíthetetlen ellentétek lehetetlenné teszik magyar jelölt bejutását az ukrán parlamentbe az idei októberi választásokon.
A kijevi sajtóorgánum – amely az utóbbi időben kárpátaljai tudósítója révén gyakorta enged teret „magyar témáknak” – terjedelmes írásban foglalkozik az ukrajnai magyarság két meghatározó érdekvédelmi szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közötti, kibékíthetetleneknek tűnő ellentétek hátterével és azok kihatásával a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési képességeire. A cikk szerint a két szervezet mindig szemben állt egymással, így csak a közöttük lévő antagonizmus legutolsó megnyilvánulásának tekinthető, hogy Beregszászon az idén külön ünnepelték március 15-ét. Annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarság általában jobban összetart, mint a többi nemzetiségi közösség, érdekvédelmi szervezetei között ahogy eddig nem volt, úgy ezután sem lesz béke – véli a cikk.
Az idézett elemzés azt is érzékelteti, hogy a KMKSZ folyton ellenségképet vizionál, s állandó jelleggel konfrontálódik, sokszor akkor is, amikor a kárpátaljai magyar közösség szempontjából nem ezt kívánná a helyzet. Ezzel szemben az UMDSZ gyakorlatiasabb, pragmatikusabb politikát folytat, mutat rá a terjedelmes írás, de ez derül ki a riportban megszólaltatott Gajdos István és Kovács Miklós kommentárjaiból is.
A Zerkalo Tizsnya arra is kitér, hogy a kulturális szövetség kétszer annyi tagot deklarál, mint az országos szervezet. Ám hiába van papíron negyvenezer pártolója a KMKSZ-nek, míg az UMDSZ-nek valamivel több, mint húszezer, a 2010-es helyhatósági választásokon mégis ellenkező képet mutatott a mérleg. A kijevi hetilap megemlíti, az UMDSZ pártja 533 képviselői helyet szerzett a különböző szintű önkormányzatokban, míg a KMKSZ csupán 236-ot. Beszédes adat az is, hogy az UMDSZ színeiben negyvenegyen lettek polgármesterek, köztük Gajdos István már másodízben a legmagyarabb városban, Beregszászban, míg a KMKSZ polgármesterjelöltjei közül mindössze kilencnek szavaztak bizalmat. Ennek fényében nem csoda, hogy a KMKSZ rendre csak azzal érvel, hogy megyei pártlistájára több voksot kapott, mint a másik szervezet, ugyanakkor az egyéni mandátumoknak köszönhetően az UMDSZ-nek még ennek ellenére is eggyel több képviselője van a megyei tanácsban, mutat rá a kijevi hetilap.
