2024. május 20., hétfő

A csapiak nem kérnek a menekültekből

A határőrség támogatja a táborlétesítést, a lakosság nem

A magyar–ukrán határ tövében elterülő Csap városában az Európai Unió pénzén menekültszállást terveznek létesíteni. A csapiak a múlt héten demonstrációt tartottak és aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy semmi szín alatt ne épülhessen tábor a határ menti kisvárosban. A felháborodás akkora, hogy az ENSZ szakmegbízottja is sietve a helyszínre utazott.

A kialakult szituáció kapcsán Burkus Árpád csapi alpolgármester elmondta, a városvezetés kategorikusan ellenzi a határőrség tervét. A helybéliek is tele vannak félelmekkel, a szülők szerint különösen aggasztó, hogy a táborhely az egyik középiskola közvetlen szomszédságában lenne. Szerhij Brovko, a Csapi Határőrosztag szóvivője ugyanakkor eltúlzottnak nevezte az aggodalmakat, ő értelemszerűen a 66 menekült egyidejű elszállásolására alkalmas létesítmény megépítése mellett érvel.

„Csap a miénk!”, „Ki a migránsokkal!” – efféle feliratú transzparensekkel több száz tüntető vonult fel a kisvárosban. A tiltakozó megmozdulást az önkormányzat és civil szervezetek kezdeményezték. A jelszavakat skandáló tömeg a határőrség központi épülete elé vonult, ahol Halina Car polgármester asszony tartott rövid beszédet. Ismertette a határőrség terveit, melyekkel az önkormányzat nem ért egyet. A többi felszólaló is aggodalmának adott hangot. Szerintük állandó veszélyforrást jelent egy ilyen átmeneti szállás a város szívében. A megfogalmazott tiltakozó jegyzéket átadták a Csapi Határőrosztag parancsnokának, aki kiállt a tüntetők elé is. Jurij Szambor elmondta: 2,5 millió euró sorsáról van szó. Ennyit szán ugyanis az Európai Unió a csapi létesítményre. A már évek óta működő mostani ideiglenes táborban a múlt évben mintegy ezren fordultak meg. Az ezredes szerint a csapiaknak nincs félnivalójuk.

A tábor ügye közben egyre nagyobb vihart kavar Kárpátalján. A megyei közigazgatás elnöke közleményben tudatta álláspontját a vitás kérdésről. Kifejtette: a megyei vezetés vonzó turisztikai vidékké szeretné varázsolni Kárpátalját, s ebbe a stratégiai elképzelésbe semmiképp sem fér bele „migránskikötők” létesítése. Negatív példaként hozta fel a két éve Munkács közelében bezárt pósaházai tábort, ahonnan többször is veszélyes fertőző betegségekről, lázadásokról és bűntényekről szóltak a tudósítások. Hangsúlyozta, nagy hiba lenne visszahozni ezeket az állapotokat. Ugyanakkor megkerülhetetlen tényező – áll a dokumentumban –, hogy Kárpátalja négy EU-tagországgal határos, s Ukrajnának konkrét nemzetközi vállalásai vannak a tolonckérdésben. Ezért ideiglenes szálláshelyekre mindenképp szükség van, amilyen jelenleg is működik a Csapi és a Munkácsi Határőrosztag körletein belül. Ezek európai színvonalú felújítását, korszerűsítését a megyevezetés tudja támogatni, de új létesítmények építését semmiképp – fogalmazott közleményében Olekszandr Ledida.

A megye első embere ugyanezt elmondta a Kárpátaljára érkezett Oldrich Andriseknek is. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának térségi regionális képviselője ellátogatott Csapra, valamint Munkácsra is. A részvételével sorra kerülő szakértői konzultáción elhangzott: Ukrajnában jelenleg két és fél ezer olyan migráns él, akik menedékjogot kaptak a hatóságoktól. Hasonló kérelemmel másfél ezren élnek évente. Andrisek tájékoztatása szerint az ENSZ a menekültügyi programokra éves szinten 4,7 millió dollárt költ a térségben, azaz Ukrajnában, Moldovában és Fehéroroszországban.

Kárpátalján évek óta komoly fejtörést okoz az illegális migráció. A főleg kaukázusi és ázsiai származású menekültek a jobb élet reményében a zöldhatáron próbálnak átjutni Magyarországra, Szlovákiába, Romániába, valamint ritkább esetben Lengyelországba. Erre a jól jövedelmező alvilági üzletágra számos banda szakosodott, melyek ellen a mindent behálózó korrupció miatt jobbára csak szélmalomharcot folytatnak a hatóságok. Szinte nincs olyan nap, hogy ne érkeznének hírek elfogott határsértőkről. Elszállásolásuk ugyanakkor hatalmas gondot okoz. Tavaly például az egyik munkácsi járási magyar településen, Dercenben próbáltak számukra menekültszállást létesíteni, most pedig Csapra esett a választás. Egy éve a derceniek olyan heves tiltakozásba kezdtek, hogy a belügyminisztérium és a védelmi tárca elállt a tervtől. A csapiak is azt mondják, a végsőkig kitartanak.