Mint arról a Magyar Szó korábbi számaiban már írtunk, a kárpátaljai ruszin szervezetek december elsejéig adtak haladékot az ukrán államvezetésnek, hogy hivatalosan elismerje nemzetiségüket, és egy 1991-es népszavazás eredményének megfelelően Kárpátalja kapjon autonóm státust. Követelésük ignorálása esetén kilátásba helyezték: kikiáltják az önálló ruszin köztársaságot, pontosabban visszaállítják az 1938-ban, a csehszlovák éra alatt megalakított Podkarpatszka Rusz független államigazgatási egységüket.
Az ultimátumuk nyilvánosságra hozatala után, azt leszámítva, hogy a különféle politikai irányvonalak képviselői vitába szálltak egymással a helyzet megítélését illetően, valós elmozdulás, érdemi lépés nem történt. Az ukrán belbiztonsági szolgálat kárpátaljai főosztálya azért folyamatosan nyomon követte a ruszin vezetők valamennyi lépését, hetente többször beidézték a két legbefolyásosabb és ismert helyi vezetőt. Dmitrij Szidor atya, a Szojm (nemzetgyűlés) és Jevhen Zsupan, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács vezetője a beidézéseknek rendre eleget is tett, sőt előbbinél még házkutatást is tartottak a nyomozók. A héten az egyik itteni hírportál azt közölte, a megyei belbiztonsági szolgálat az alkotmányos rend durva megsértésére tett kísérlet miatt az Ukrán Btk. 110. cikkelyébe ütköző bűncselekmény alapos gyanújával büntetőjogi eljárást indított ellenük. A feltárt államellenes cselekmények okán indítványozták a Szojm és a Kárpátaljai Ruszin Néptanács haladéktalan feloszlatását és betiltását. Ugyanakkor ezt cáfolta az említett nyomozóhatóság szóvivője. Jevhen Zsupan, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács elnöke is csak az interneten közzétett információból hallott az ellenük tett lépésekről. Mint elmondta, hivatalosan semmilyen tájékoztatót vagy felszólítást nem kaptak. Ha mégis valósnak bizonyulna a feloszlatásról szóló információ, állnak elébe az eljárásnak és jogi úton tovább harcolnak majd igazukért.
Ugyanakkor ahogy ígérték, készek kikiáltani saját köztársaságukat. Várhatóan november 29-én Szolyván ezt megteszik. A fórumon a Csehszlovák Köztársaság 1938. november 22-én kelt 328/1938. számú, a ruszinság államalkotó népként való elismerését alkotmányba iktató törvényt óhajtják ismét „aktualizálni”. Akkor nem kevesebbet vívtak ki, mint a saját államiságot, nyelvük hivatalos szintre emelését, illetve az anyanyelvű művelődésre, oktatásra, hitvallásra, a földre szóló jogot. A csehszlovák államon belül úgy jött létre a ruszin államiság, hogy a hivatalos Prága is elismerte, támogatta.
Miközben a vidék ruszinjai a jogaikért harcolnak, Kijevben a Kárpátaljai Megyei Tanács ellenében történnek megtorló jellegű lépések. A szélsőséges politikával „köszönő viszonyban” lévő parlamenti képviselők egy csoportja a kárpátaljai önkormányzat feloszlatását és új választását kezdeményezte. Szerintük ugyanis a képviselői testület megsértette az alkotmányt, amikor hivatalosan nemzetiségnek ismerte el a ruszinságot.
Mihajlo Martin, a megyei tanács elnökhelyettese a hírre reagálva azt mondta: a honatyák próbálkozása gyerekes. Szerinte abból nem lesz semmi, hogy feloszlassák a regnáló képviselői testületet.
