Tanévnyitó az Ungvár melletti Szürtén
Az ukrajnai kisebbségi oktatási rendszert érő sorozatos támadások miatt nem éppen rózsás hangulatban érte a tanévkezdés a kárpátaljai magyar iskolásokat, tanárokat, szülőket. Megfigyelhető, hogy egyre több az olyan szülő, aki ukrán iskolába íratja gyermekét. S ugyan összességében nem rosszabb a helyzet, mint, mondjuk, tavaly, sőt egyes településeken talán jobb is, ám ez mással is magyarázható. Egyrészt azzal, hogy 2003-ban, azaz a mostani elsősök születési évében kimagaslóan nagy volt az újszülöttek száma, mivel akkor növelték meg először jelentősen a szülési segélyt, másrészt pedig nem elhanyagolható tény az sem, hogy bizony a romák is jelentősen javítják itt-ott az összképet.
Kárpátalja 711 középiskolájában, 13 gimnáziumában, 13 líceumában és 36 bentlakásos iskolájában 974 osztályban 14754 elsősnek szólalt meg a hét elején a csengő. Ez mintegy 300 fővel több, mint az előző évben. Magyar nyelvű tanintézetből 99 van a megyében, ám hogy ezekben mennyi az elsős, azt még nem számolták össze, későbbre ígérik. Részarányok azért vannak. Az Ungvári Dayka Gábor Középiskolában például 48 gyermekkel két osztályt indítottak. Beregszászban felemás a helyzet. Panaszkodnak a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában, mert náluk igencsak érződik az ukrán oktatáspolitikában végbemenő, számunkra kedvezőtlen változások hatása. A tanintézményben a múlt évben 40 elsős volt, az idén pedig mindössze 26. A Vérke-parti városban összességében viszont 37-tel több a hatéves, mint tavaly, a járásban viszont 12-vel kevesebb. A határ menti kisvárosban, Csapon a helyi magyar intézményben 32 nebuló lépte át először az iskola küszöbét. A Nagydobronyi Középiskolában – ez az egyik legnagyobb magyarok lakta falu a megyében – 72 elsőssel indult a szeptember. Ebből a kontingensből három magyar osztály, illetve öt gyerekkel egy ukrán is indult. A munkácsi járás legnagyobb középiskolájában, a derceniben 35 elsőssel kezdődött a tanév.
Örömteli változásokról számolt be ugyanakkor Ambrus Pál, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökségi tagja, a Szórványtanács egyik kárpátaljai illetékese. Elmondta, a Felső-Tisza-vidék minden magyarlakta településén indulnak első osztályok. Külön öröm, hogy Huszton és Gyertyánligeten is, ahol a múlt évben érdeklődés hiányában nem volt első osztály, most sok szülő döntött úgy, hogy magyar iskolába íratja gyermekét.
A létszám nem mindig optimális alakulása mellett tankönyvügyben sem jó a helyzet. Az új tanévben tovább fokozódik a tankönyvhiány Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban, az alsó tagozatos osztályokban több mint öt éve hiányoznak a tantervnek megfelelő tankönyvek magyar nyelvből és olvasásból. Idén a korábbi éveknél zökkenőmentesebben folyik az új tankönyvek készítése a kárpátaljai magyar iskolák soron lévő kilencedik osztálya számára, jóllehet az ukrán oktatási minisztérium úgy döntött, hogy több alaptantárgy tankönyveit nem fordíttatja le a nemzetiségek nyelvére, így magyarra sem. Ukrán nyelven kapják kézhez a kárpátaljai magyar iskolák kilencedikes tanulói a többi között az Ukrajna földrajza, az Ukrajna története és a Jogismeret című tankönyveket. Az oktatási tárca idén sem pótolja a magyar iskolák hetedik osztályában a Biológia, a Világföldrajz és az Ukrajna történetec. könyveket, amelyeket két évvel ezelőtt kellett volna magyarra fordítani.
Az Ukrajnában élő nemzetiségek közül – az oroszokat leszámítva – a magyarság rendelkezik a legjobban kiépített anyanyelvű oktatási hálózattal, amelyet azonban súlyosan érintenek az utóbbi években felerősödött, állami szintű, erőszakos ukránosítási törekvések – ebben egyetértenek a kisebbségi oktatási szakemberek.
