Az egyetlen teljes mértékben magyar nyelvű kárpátaljai felsőoktatási intézmény úgy próbál kedvet teremteni a továbbtanuláshoz, hogy térítésmentessé teszi a nappali tagozatos képzést mindazon jelentkezők számára, akik teljesítették a kötelező minimumot az idei emelt szintű érettségin. Ez igazán nagy szó, amikor a többi hasonló intézmény szinte kivétel nélkül tandíjat emel, miután a válságra hivatkozva az ukrán szaktárca csökkentette az ingyenes helyek számát a felsőoktatásban. Ez a megszorítás azért nem érinti a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, mert az intézmény nem kap ukrán állami támogatást, kizárólag a magyarországi szponzoroknak köszönheti működését. Az intézmény mindennapjairól, az elkövetkező időszak céljairól, a fárasztó problémákról Orosz Ildikó, az intézmény elnök asszonya, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és Soós Kálmán rektor beszélt a Kárpátalja című hetilapnak.
Az idézett interjúban Soós Kálmán felemás esztendőnek értékelte az elmúlt tanévet. A rektor elmondta, hogy megpróbálták felmérni a kárpátaljai magyarságnak a továbbtanulással, ezen belül a felsőoktatással kapcsolatos igényeit, s ennek alapján kidolgozni egy új stratégiát.
Orosz Ildikó a főiskola felújításának folytatására is kitért. Emlékeztetett, hogy tavaly átadták a központi épület újjávarázsolt földszintjét, de még hátravan a 700 négyzetméternyi alapterületű alagsor felújítása. Örvendetesnek nevezte a könyvállomány folyamatos bővülését. A növekedés olyan jelentős mértékű, hogy egy újabb helyiséget kellett a könyvtár rendelkezésére bocsátani.
A két szakember részletesen taglalta, mekkora hátrányt jelent az új felvételiztetési rendszer a magyar iskolát végzők szemszögből. Soós Kálmán kifejtette, hogy az új felvételi rendszer erősen megszűri a felsőoktatásba tartó fiatalokat. A kárpátaljai magyar középiskolák végzősei az oktatási rendszer és a szabályozás hiányosságai miatt hátrányba kerülnek az emelt szintű ukrán nyelv és irodalom érettségi vizsgáján, minek következtében az egyébként jó képességű és felkészült fiatalok kiszorulnak a felsőoktatásból, ami mindenképpen hátrányosan érinti majd a magyar értelmiségi utánpótlást – szögezte le az intézmény rektora.
Orosz Ildikó hozzáfűzte: tavaly őket is érzékenyen érintette az emelt szintű érettségi bevezetése, nagy bánatukra legalább 70 olyan fiatal jelentkezését kellett elutasítaniuk, akik szaktárgyukból ugyan jól vizsgáztak, ukránból azonban nem feleltek meg. Szomorúnak nevezte, hogy a szülők azt gondolják, javíthatnak gyermekeik esélyein, ha ukrán iskolába íratják őket. A mostani helyzet javítása érdekében a kárpátaljai magyar politikumnak mindenképpen harcolnia kell az esélyegyenlőség biztosításáért, ellenkező esetben céltalan távlati tervekről beszélni – fogalmazta meg a pedagógusszövetség vezetőjeként. A kárpátaljai magyarság helyzete ebből a szempontból csak akkor javulhat, ha biztosítják az esélyegyenlőséget, azaz továbbra is engedélyezik az oktatás nyelvén való vizsgázást a szaktárgyakból, ukrán nyelvből pedig nem írnak elő felvételi minimumot. Ellenkező esetben hosszú távon az egyetlen helyi továbbtanulási lehetőséget a kárpátaljai magyar fiataloknak a beregszászi főiskola jelenti majd – egészítette ki a fentebbiekben vázolt, nem éppen rózsás kilátásokat.
Orosz Ildikó egy igen érdekes kérdésen is eltöprengett, amikor azt feszegette, hogy ebben a rendszerben nincs mód mérlegelni a magyar nyelv ismeretét a jelentkezőknél, hiszen a jogszabályok értelmében mindenki, tehát az ukrán diákok bizonyítványait is el kell fogadniuk. Máris van példa arra, hogy ukrán oktatási intézmények végzősei jelentkeznek a magyar intézménybe. Mi történik, ha innen is teljesen kiszorulnak majd a magyar diákok? – tette fel az aggodalomra joggal okot adó kérdést.
