Továbbra sem tudni biztosan: vajon elegendő voksot kapott-e a külön induló két magyar párt listája a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választásokon. A tegnapi nap folyamán a nem hivatalos értesülések szerint hol arról lehetett hallani, hogy mindkét magyar párt listája elérte a háromszázalékos küszöböt a kárpátaljai megyei tanácsi választásokon, hol úgy hírlett, csak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) sikerült ez, de egyesek tudni vélték, mindkét magyar szereplő elvérzett.
Az ellentmondásos értesülések onnan erednek, hogy még mindig nem ismertek a hivatalos eredmények, a Központi Választási Bizottság (CVK) azt ígéri, péntekig tisztul a kép. Ám ha a legjobb változat is válna be, azaz mindkét magyar erő listája átcsusszan, együttvéve is csak négy mandátumhoz jutnának, amihez még hozzájön az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jelöltjei által egyéni körzetben szerzett négy mandátum. Amennyiben viszont az országos szervezet ajánlatát elfogadva a két magyar szervezet összefogott volna, akár a dupláját, azaz tizenhat helyet is szerezhettek volna a 108 tagú megyei képviselő-testületben.
Gajdos István, az UMDSZ és Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke tegnapi gyorsértékelésében egyaránt elkeseredettségét fejezte ki amiatt, hogy a magyar falvakban a voksok legalább fele ukrán pártokra vándorolt. Ennek magyarázata, hogy a megyében legjobban szereplő Egységes Centrum (JC) agitátorai különösebben nem titkolt módon 100 hrivnyát (kb. tíz eurót) fizettek egy-egy voksért. Az említett JC országos szinten csak marginális erő, Kárpátalján viszont meghatározóak a pozíció. A megyei tanácsi választást biztosan ők nyerték. Ez azzal magyarázható, hogy vezére, Viktor Baloga, az egykori munkácsi polgármester a megye leggazdagabb és legbefolyásosabb embere, aki sokáig Viktor Juscsenko ex-államfő kancelláriájának irányítója volt. A piszkos módszerektől sem tartózkodó Egységes Centrum a javarészt magyarok lakta Beregszászi járásban például a voksok 22 százalékát „kaparintotta meg”, a két magyar párt pedig jóval kevesebb szavazatot kapott, egyformán 16 százalékon végzett.
Egyébiránt a magyar–magyar versenyfutás pontos állását nem ismerve úgy fest, hogy a KMKSZ inkább Ungváron, az Ungvári járásban, Munkácson és Csapon előzte meg magyar riválisát, míg az UMDSZ a jobb megyei szereplésen túl Beregszászban, a Munkácsi járásban és a Nagyszőlősi járásban teljesített jobban, valamint a helyi magyarságközpont, Beregszász polgármesteri tisztsége is a szervezet elnökének, Gajdos Istvánnak jutott.
A 25 ezres városban mellesleg népszavazást is tartottak, miszerint kapja-e vissza történelmi magyar nevét a település, s az igenlők csupán csekély számban voltak többen. A régi-új polgármester, Gajdos István ezzel kapcsolatosan szomorúan jegyezte meg, hogy Ukrajna függetlenné válásakor, tehát a közel húsz éve tartott hasonló referendumon – azt akkor érvénytelennek nyilvánították – hasonló szavazatszám mellett még 90 százalékos volt az igenek aránya...
Ahhoz, hogy Beregszász valóban visszakapja 1920-ban megfosztott magyar nevét, a kijevi parlament jóváhagyására is szükség van.
