A keleti nyitás megtörtént, kezdődhet a déli, nyugati nyitás viszont nincs, mert Magyarország a Nyugat része – összegezte a magyar külpolitika törekvéseit Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a kétnapos rendkívüli nagyköveti értekezletének első napján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A kormányfő beszédében továbbra is nemzeti alapokon álló külpolitikát szorgalmazott, amelyhez szerinte nem világpolgárra, hanem nemzeti elkötelezettségű diplomatákra van szükség. A külképviselet vezetői előtt arról is beszélt, hogy önálló külpolitikát folytatni – egy más logikájú után – sokszor kényelmetlen, de ezzel szerinte, bár nehéz, de meg kell barátkozni.
SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ
Orbán Viktor az összegyűlt misszióvezetők előtt kijelentette: továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez, és értse meg azt. A külpolitikai törekvések kapcsán a miniszterelnök kifejtette: olyan nincs, hogy „nyugati nyitás”, Magyarország ugyanis a Nyugat része – népszavazás döntött a NATO- és az EU-tagságról is –, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy a déli nyitással minden értelmet nélkülöz. Szerinte ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért tartotta fontosnak, hogy tavaly – az orosz szankciók kérdésében Vilniusszal fennálló viták ellenére – Litvániába látogasson, ahol magyar katonák részvételével tartottak hadgyakorlatot. És ezért fogják beterjeszteni a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben.
A keleti nyitást a kormányfő sikeresnek értékelte, úgy fogalmazva: a keleti nyitás megtörtént, „a kapu ki van nyitva”, „közlekedni kell rajta”. Így most egy másik irányba, Dél felé, Afrika és Latin-Amerika felé kell fordulni – közölte, majd Afrikáról megjegyezte: ha sikerül stabilizálni a kontinenset, az nagy lehetőség lesz a világgazdaság számára.
VEZÉRELV A NEMZETI ÉRDEK
A miniszterelnök a közép-európai együttműködésre is kitért, kijelentve: a közép-európai sorsközösség elsőbbséget élvez, és ez majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját nemzeti érdekei. Orbán Viktor – a kérdésekkel és válaszokkal együtt mintegy másfél órás – előadásában leszögezte: a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek. Szerinte nem természetellenes, nem ördögtől való, ha Magyarországnak a nyugati integrációban nagy befolyással bíró országokétól – például Németországétól vagy az Egyesült Államokétól – eltérő nemzeti érdekei vannak. A nagyköveteknek e helyzet kezelésére azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó államokat érdekeltté tudják tenni Magyarország sikerében.
NÉMET–OROSZ–TÖRÖK RELÁCIÓ
A miniszterelnök azt is mondta, amikor „történik valami a világban”, mindig három relációt vizsgál, a németet, az oroszt és a törököt, mert történetileg Magyarország sorsát e három országhoz fűződő kapcsolata döntötte el. „Ezt a kapcsolatrendszert kell folyamatosan karban tartanunk” – fogalmazott, hozzátéve, nem véletlen, hogy az idei év a német kancellár, az orosz elnök és a török miniszterelnök budapesti látogatásával kezdődött.
Az önálló magyar nemzeti érdekeket előtérbe helyező külpolitika biztos bázist adó alapjának a magyar gazdaság teljesítményét nevezte. Fontos a mértéktartás a külpolitikában, de a magyar gazdaság teljesítménye az alapja annak, „miért ugrálnak, miért dumálnak, miért akarnak mást, miért képviselnek mást a magyarok” – mondta. Összegzése szerint hosszabb távon csak a szuverén külpolitika kifizetődő, mert a nemzetek között csak kétféle viszony létezik, vagy vazallusi, vagy partneri. „Aki nem egyenrangú partner, idő kérdése és vazallussá válik” – mondta.
Orbán Viktor beszédében többször is kitért arra, milyen munkát, hozzáállást vár el a nagykövetektől. Úgy fogalmazott: közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői „dörzsöltségre” van szükség. Egy elvileg tartható álláspontot kell képviselni, de egyúttal szolgálni kell a gazdasági, kereskedelmi érdekeket is. Ebben a Nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük – vélekedett. Példaként megemlítette Matteo Renzi olasz miniszterelnök múlt heti moszkvai látogatást, amelynek során egymilliárd dollár értékű együttműködési megállapodást írt alá Oroszországgal.
ELLENZÉKI REAKCIÓK
Mesterházy Attila, a külügyi bizottság tagja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit nélkülöző orbáni–szijjártói külgazdasági szemlélet csak üzletkötőket vár el a gondolkodó és elemző diplomaták helyett. A Jobbik üdvözli, hogy a kormány belátja, hogy több pólus határozza meg Magyarország külpolitikai mozgásterét – közölte Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese hétfőn az MTI-vel a nagyköveti értekezletre reagálva. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: Orbán Viktor kormányfő késve ugyan, de „átvette a Jobbik külpolitikai alapvetését”, amely szerint a német–török–orosz háromszögben kell érvényre juttatni a magyar nemzeti érdekeket, valamint nem lehet kizárólag a multik exportjára alapozni a hazai gazdaságot.
