A méltó megemlékezést és az évtizedek után is megmaradt sebek begyógyítását nevezte az eseménysorozat céljának a második világháború után Szovjetunióba hurcoltak emlékévének eseményeit koordináló Gulág Emlékbizottság hétfői alakuló ülésén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a testület elnöke.
A miniszter felhívta a figyelmet: a második világháború utáni igazságtalanságokról, jogtalanságokról és az általuk okozott szenvedésről négy évtizeden át nem lehetett nyíltan beszélni, sok esetben pedig az áldozatokból tetteseket kreáltak. Az áldozatok sorsa és élete azt mutatja, hogy a második világháború lezárása nem a dolgok elrendezését jelentette, nem az igazságtalanságok megszüntetését, a borzalmak végét, hanem újabb hazugságokat, újabb szenvedést, újabb igazságtalanságot hozott sokak, számos európai, ezen belül magyar család életébe. Most a kormány szándéka értelmében a bizottság megpróbálja elrendezni azt, amit akkor kellett volna – jelentette ki. Emlékeztetett: a málenkij robotként közismertté vált kényszermunkára hurcolások hetvenedik évfordulóján a kormány folytatja a történelmi megemlékezések sorát, hiszen tavaly az 1944-es év tragédiájára emlékeztek.
A mai Magyarország területéről 200-230 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij robotra, közöttük 150-170 ezer férfit hadifogolyként, 56-60 ezer embert, köztük tömegesen nőket is, német származású internáltként. A korabeli, 172 ezer négyzetkilométeres, több mint 14 millió lakosú országból mintegy 300 ezer civilt vetettek fogságba – idézte fel Balog Zoltán.
Az éhezés, a nélkülözések és a túlhajszolt kényszermunka miatt a deportáltak 30-40 százaléka halt meg, de voltak olyan települések is, ahová a tőlük elhurcoltak több mint 60 százaléka nem érkezett vissza – tette hozzá Balog Zoltán. Az áldozatok többsége jeltelen sírban nyugszik, halálukról a szovjet szervek semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak, sokan pedig idehaza haltak bele kint szerzett betegségekbe – emlékeztetett a miniszter.
