Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésére vitanapot tartott pénteken a Magyarországra irányuló bevándorlásról. A kormánypárt azzal indokolta a vitanap szükségességét, hogy két év alatt hússzorosára nőtt az országban a politikai menedékjogot kérők száma, akiknek nagy része nem politikai üldözöttként, hanem megélhetési céllal érkezett. Két parlamenti párt nem vett részt az ülésen: A Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt. Mindkét párt azzal indokolta távolmaradását, hogy nem kíván asszisztálni a kormány „színjátékához”.
A kormány álláspontját Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette. Felszólalása így összegezhető: Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, és a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség. Az államtitkár kifejtette, az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet. Felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az érkezők jelentős része nem valódi menekült. Ezek az emberek nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy a politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek, és gazdasági okból indulnak el hazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel – fogalmazott.
Kontrát hangsúlyozta: Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan célországgá válhat. Az idén 30 436 embert fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 25 468 volt koszovói. A határsértők többsége azonnal kérte menekültként történő elismerését. Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal nőtt, Magyarországon a növekedés mértéke 800 százalékos volt – mutatott rá. Hozzátette: 2014-ben a menedékkérők fele koszovói volt (több mint 21 000 ember), 20 százaléka (több mint 8700 ember) afgán.
Kiemelte, hogy az olyan válsággócokból érkezőket mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, megilleti a védelem.
Az államtitkár értékelése szerint a menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosságszámához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzi Németországot, vagy Franciaországot. Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, ennek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartani. Ha nem hoznak idejében szigorú törvényeket, Magyarország menekülttáborrá változik – hangoztatta.
ELLENSÉGKÉPGYÁRTÁS?
Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában felidézte, hogy az unió kifogásai miatt 2012 első harmadában törölni kellett az idegenrendészeti őrizetbe vétel intézményét, és azóta rohamosan nő a menekültek száma. Ezeknek az embereknek a kérelme döntő többségében nem jogos – jegyezte meg. A probléma Magyarországot terheli, az eljárást itt kell lefolytatni a szabályok szerint, és már több mint 100 ezer ember van, akit előbb-utóbb ide fognak visszaküldeni. Magyarország a menekültek számát tekintve ma a második tranzitország Európában, az olaszok után. Ha valaki erre azt mondja, ezzel nem kell foglalkozni, súlyosan téved, és homokba dugja a fejét – jelentette ki.
Rogán Antal, a kormánypárt másik vezérszónoka, majd kiemelte: ha visszatérnek a 2012 előtti szabályokhoz és az illegális bevándorlókat őrizetbe veszik, kötelezettségszegési eljárással kell szembenéznie Magyarországnak. Hozzátette: ezzel tisztában vannak, de nincs idő megvárni, amíg az unió a vonatkozó joganyagot átalakítja. Szükség van a parlament és a magyar választók minél szélesebb felhatalmazására, ezért indították el a nemzeti konzultációt.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: minden ésszerű szakmai javaslatról készek tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti, és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, humánus és tisztességes elbánást biztosít számukra. Közölte: ha valóban szükséges a vonatkozó törvények módosítása, akkor konstruktív partnerek lesznek, de a leghatározottabban fellépnek, ha a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. A politikus hozzátette: szerinte utóbbinak lehetnek tanúi. A cél egy új ellenségkép kialakítása, amellyel ismét gyanakvást és félelmet lehet kelteni. „Amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda, gátlástalan manipuláció, amelynek során a valós adatokat, féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvaló otromba hazugságokkal mossák össze” – mondta.
NINCS INVÁZIÓ
Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka idézte II. János Pál pápa 2001-ben elmondott szavait, amelyek szerint az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja hazáját, egyes államoknak azonban joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, és hogy védjék saját határaikat. A kereszténydemokrata politikus kijelentette, hogy Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, elsiklik a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett, a szabályozás fellazításával viszont olyan migrációs nyomást szabadít magára, amit elsősorban Magyarország szenved el – fogalmazott. A felpuhított rendszeren mindenképpen szigorítani kell, ezért olyan törvényt kell hozni, amelynek alapján a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhatják az érkezőket, annak érdekében, hogy az ország ne váljon menekülttáborrá.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy az „úgynevezett menekültek” között számtalan bűnöző lép be az országba, a menekültszállók azonosíthatatlan elemekkel vannak tele. A politikus közölte: a Jobbik azt szeretné, hogy állítsák vissza a határőrséget, lakott területeken belül pedig ne legyenek részben vagy egészben nyitott menekültszállók. A képviselő mindenkit óvott attól, hogy megpróbáljon egyenlőségjelet tenni az '56-os menekültek, a kárpátaljai magyarok, a valóban politikai menekültek és a bűnözők közé. Leszögezte, hogy akit valódi üldöztetés ér, azt valóban meg kell védeni.
Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy januárban, a Charlie Hebdo elleni merényletet követően a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni. Az elmúlt hetekben azonban már nem egy nemzeti terrorizmusellenes stratégiáról beszélnek, ugyanis „lazán, gátlástalanul” összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat, a menekültekkel – folytatta. Schiffer szerint a kormánypárti politikusok által most közölt számadatok már a merénylet előtt is ismertek voltak. Szavai szerint ez bizonyíték arra, hogy szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti a kormánypártokat. Szerinte nem létezik az az „invázió”, amelyről a kormány beszél.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a témában rendezett parlamenti vitanap alatt tartott pénteki sajtótájékoztatóján az elhangzott ellenzéki bírálatokról kijelentette: szándékos zűrzavarkeltés folyik a kérdésben, az illegális határátlépők kérdését ugyanis egyesek a terrorizmussal keverték össze, mások pedig az ide érkező uniós polgárokkal – akik Kósa Lajos
szavai szerint ugyanolyan jogi státust élveznek, mint a magyar állampolgárok–, vagy azokkal a magyarokkal, akik az Európai Unió területén vállalnak munkát.
A folytatódó vita egyik központi kérdése a fogalom tisztázása volt, hogy ki számít menekültnek, eközben újból és újból fölvetődött a vád az MSZP részéről, hogy ellenségképet gyárt a kormánypárt. Az állásfoglalások nem közeledtek egymáshoz.
Kontrát Károly államtitkár zárszavában azt hangoztatta, hogy a vitanap hozzájárult ahhoz, hogy a magyar érdekeket kifejező törvények szülessenek, és erre hivatott a nemzeti konzultáció is. Az elhangzottakra reagálva jelezte, hogy a menedékkérők 80 százaléka nem várja meg a hatósági eljárás végét, hanem néhány nap alatt odébbáll, így csak őrizetbevétellel lehetséges ezt megoldani. Elmondta azt is, hogy a tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmek száma megnőtt, ami azt jelzi, hogy nő Magyarország vonzereje. Az államtitkár a személyi és technikai állományt megfelelőnek értékelte, és visszautasította, hogy ellenőrizetlenek lennének a határok. Kontrát szerint a Balkánon is világossá kell tenni, hogy nem érdemes ide jönni.
