Fényes nappal gyalázták meg szombaton a Szabadság-szobrot Aradon, nem pedig éjjel, mint korábban feltételezték – mondta az MTI-nek Bognár Levente, Arad alpolgármestere hétfőn. A térfigyelő kamerák felvétele szerint délelőtt 11 óra 15 perckor érkezett három álarcos ember a szoborhoz, és mindössze 45 másodperc alatt piros, sárga és kék színű festékszóróval – azaz a román zászló színeivel – befújta a vértanú tábornokok bronzplakettjeit, valamint magyargyalázó szöveget írt a talapzatra.
„A felvételen látszik, hogy fel voltak készülve a szoborgyalázásra. Mindegyik tudta, hogy mi a dolga” – jelentette ki Bognár Levente.
Az alpolgármester elmondta, hogy a helyi rendőrség átadta a térfigyelő kamerák által rögzített képeket a nyomozóknak. Azt is hozzátette, hogy az aradi köztisztasági vállalat alkalmazottai már szombaton nekiláttak a festék letakarításának, de intézkedett, hogy – műemlékről lévén szó – szakértői vizsgálat után szakszerűen végezzék el a munkát.
Közleményben ítélte el a szoborgyalázást Gheorghe Falca, Arad liberális polgármestere is, aki szerint megengedhetetlen a vandalizmus, amely a közösségi értékeket és a román nemzeti színeket is meggyalázza. A polgármester súlyos esetnek minősítette a történteket, és felszólította a rendőrséget, hogy mielőbb kerítse kézre az elkövetőket.
– A magyar kormány felháborodással ítéli el az aradi vértanúk szobrának meggyalázását – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn az MTI-vel, a hétvégén történtekre reagálva. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közleményében azt írta: ez a primitív és barbár cselekedet semmivel sem mentegethető provokáció.
– Magyarország kormánya elvárja, hogy a román rendőrség minél előbb kerítse kézre a bűnösöket – szögezte le Semjén Zsolt.
Szintén felháborodását fejezte ki az aradi Szabadság-szobor meggyalázása miatt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki kiadott közleményében reményét fejezte ki, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának közeledtével nem fordul elő még egy ilyen, a magyar–román viszonyt elmérgesíteni igyekvő szélsőséges, etnikai indíttatású cselekedet.
A tettesek az aradi vértanúk emlékművén hat tábornoknak az arcképét festékezték le a szoborcsoport déli és keleti oldalán. A szoborcsoportot korábban éjjel-nappal őrizte a helyi rendőrség, a polgármesteri hivatal takarékossági intézkedései következtében azonban már nem jut állandó őr a térre, amelyen az emlékmű áll. Az aradi Szabadság-szobor a 19. századi európai romantika jegyeit viselő köztéri műalkotás, amelyet Huszár Adolf tervei alapján – a szobrászművész időközben bekövetkezett halála miatt – Zala György készített el. A szoborcsoportot 1890. október 6-án avatták fel. Trianon után a román karhatalom előbb körbedeszkáztatta, majd 1925-ben eltávolította. Hetvenkilenc év után, 2004-ben sikerült visszaállítani az aradi Tűzoltó térre, amelyet – a román–magyar kormányközi egyezmény alapján – a Megbékélési park vesz körül. A visszaállított szoborcsoportot az elmúlt években többször is megrongálták.
