Hetvenkét évvel ezelőtt, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. Hétfőn, az évforduló napján Magyarországon több helyszínen emlékeztek meg a magyar hadtörténelem legnagyobb, mintegy százezer katona halálát okozó vereségéről. Erdély több településén meneteléssel tisztelegtek a hét végén a doni frontvonal 72 évvel ezelőtt történt áttörésének hősei és hősi halottjai előtt.
A Don-kanyarban harcoló magyar honvédeket győztesként várták haza – jelentette ki Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes hétfőn Budapesten, a doni áttörés 72. évfordulóján rendezett megemlékezésen. Kiemelte: a történészek feladata, hogy tárják fel mindazt, amit a második világháborúban harcoló 2. magyar hadseregről tudni lehet, és oszlassák el az elmúlt évtizedek félremagyarázásait. Utóbbiak közül kiemelte: nem igaz, hogy az akkori magyar vezetők „koncként” dobták oda a magyar katonákat, mivel az akkor itthon rendelkezésre álló legjobb fegyverzettel látták el őket. Ezzel együtt az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben, többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között „meglepően sokáig” tudták tartani magukat a magyar katonák – hangsúlyozta a vezérkarifőnök-helyettes.
1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az élőerő veszteségét egyes források mintegy 93 500, más források 120 ezer, illetve 148 ezer emberre teszik, a sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes.
Erdély több településén emlékeztek meneteléssel a hét végén a doni frontvonal 72 évvel ezelőtt történt áttörésére – írták az erdélyi magyar lapok. A Népújság hétfői számában közölt beszámoló szerint a marosvásárhelyi megemlékezés a város katolikus temetőjében álló emlékműnél kezdődött, majd a visszavonulást idéző gyalogtúrát követően Nyárádszentmártonban folytatódott. A szakadó esőben mintegy húszan tették meg a Székelysárd és Nyárádszentmárton közötti tíz kilométeres távot, köztük a Marosvásárhelyi 23. Határvadász Hagyományőrző Csoport tagjai, akik korabeli katonai egyenruhában meneteltek. A csíkfalvi önkormányzat és a nyárádszentmártoni unitárius egyházközség által szervezett megemlékezésen Kiss Sándor unitárius lelkész kijelentette, azokról az eseményekről is meg kell emlékezni, „amikor fegyver helyett szeretteink kezét szerettük volna fogni, amikor olyan ügyért szenvedtünk, amelyhez semmi közünk nem volt” – idézte a lelkész szavait a Krónika című napilap.
