Az Eurostat októberi, szezonálisan kiigazított adatai szerint; a 28 uniós tagállam közül Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben a munkanélküliséget az elmúlt évben. Az Eurostat közleménye szerint Magyarországon 2013 októbere és 2014 októbere között 2,1 százalékponttal, 9,5 százalékról 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliség. Egy év alatt ez a legnagyobb mértékű csökkenés az EU 28 tagállama közül, amellyel Magyarország közvetlenül Svédország, Belgium és Finnország előtt áll – hívta fel a figyelmet a hír hallatán a Nemzetgazdasági Minisztérium
Az EU egészében csökkent a munkanélküliség, de nem ekkora mértékben. Az Eurostat jelentése szerint novemberben az unióban 10 százalék volt a munkanélküliek aránya, kisebb az októberi 10,1 százaléknál és alacsonyabb a 2013. novemberi 10,7 százaléknál. Az eurózónában a ráta 11,5 százalék volt novemberben, ugyanúgy mint októberben, de alacsonyabb a 2013. novemberi 11,9 százaléknál.
Novemberben a legalacsonyabb Ausztriában (4,9 százalék) és Németországban (5 százalék) volt a munkanélküliségi ráta, míg a legmagasabb Görögországban (25,7 százalék a szeptemberi adat szerint) és Spanyolországban (23,9 százalék).
A fiatalok munkanélküliségének csökkentésében is jelentősek az eredmények, októberben a magyar 15–24 évesek körében 19,4 százalék volt a munkanélküliek aránya, ami alacsonyabb az Európai Unió 22,3 százalékos átlagánál. Az ifjúsági munkanélküliség 5 százalékponttal csökkent az elmúlt egy év alatt, ez a tagállamok között a harmadik legnagyobb mértékű javulás – jelezte a tárca.
Ezzel szemben a lesújtó szerbiai adat szerint Szerbiában minden második fiatal munkanélkülinek számít.
BŐVÜLŐ GAZDASÁG
A foglalkoztatottak számának növekedése általában a növekvő gazdaság jele. Ezt látszik alátámasztani a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adata, mely szerint tavaly novemberben 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés éves összehasonlításban az októberi 1,7 százalékos bővülés után. Éves összehasonlításban tavaly márciusban, májusban, júniusban és júliusban is két számjegyű, azaz tíz százaléknál magasabb volt az ipari termelés növekedése és a novemberi adatot is beleszámítva tizenötödik hónapja, 2013 szeptembere óta megszakítás nélkül tart az emelkedés – közölte a KSH.
Emellett nem meglepő, hogy a külföldi gazdasági elemzők pesszimista előrejelzéseire rácáfolva a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint 3 százalékkal emelkedik az idén. Jövőre 2,5 százalékos bővüléssel számol a kormány, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – köszönhetően az olcsó olajárnak – ettől akár 0,5-06 százalékponttal gyorsabb gazdasági növekedést is lehetségesnek tart.
Az adatok egyúttal az átlagbér növekedéséről tanúskodnak. Magyarországon tavaly 6 százalékkal, 246 ezer forintra nőttek a bruttó átlagfizetések 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is – derült ki a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetesek.hu éves felméréséből. Az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a bruttó átlagfizetés 6 százalékos növekedése az elmúlt 5 év legnagyobb bővülése éves szinten.
A reálbérek is növekedtek. Varga Mihály miniszter a december végi, minimálbérről kötött megállapodás alkalmával arról számolt be, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, így csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése.
„CSAKHOGY A FORINT...”
A kiemelkedő – szerbiai látószögből nézve pedig egyenesen irigylésre méltó – folyamatosan javuló gazdasági mutatók sem tudták eddig meggyőzni arról a külföldi gazdasági sajtóorgánumokat, elemzőházakat és hitelminősítőket, hogy a fenntartható növekedés pályájára állt át a magyar gazdaság. Erről tanúskodik a Financial Times felzárkózó piacokkal foglalkozó blogrovata tegnapi Magyarországról szóló cikke is, amit az MTI foglalt össze. A szerző, Kester Eddy szerint alig kezdődött el 2015, máris jó hírekről lehet beszámolni Magyarországon – legalábbis a hivatalos kormányzati források szerint. Matolcsy György jegybankelnök, aki „serényen lobbizik” a magyar adósosztályzatok felminősítéséért, a minap például azt mondta, hogy Magyarország „stabil és kiszámítható pályán halad” a 2010 óta végrehajtott gazdaságpolitikai változtatások eredményeként. A Nemzetgazdasági Minisztérium „azzal dicsekedett”, hogy éves összevetésben „mintegy 200 ezerrel” nőtt a foglalkoztatottak száma, bár itt történt némi felfelé kerekítés, a valós szám ugyanis 188 ezer – írja a szerző. Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György szempontjából sajnálatos azonban, hogy a piacokat nehezebb meggyőzni nyers statisztikai adatokkal vagy intézményi kinyilatkoztatásokkal, s ennek egyik bizonyítéka a forint teljesítménye. A forint „röviden szólva sem teljesít nagyon jól”, tavaly 6 százalékot gyengült az euróval szemben, lényegesen többet, mint a térségi valuták – áll a Financial Times írásában.
A szerző idézi William Jacksont, a Capital Economics elemzőház közgazdászát, aki szerint a magas devizaadósság-állomány miatt Magyarország továbbra is sebezhetőbbnek tűnik Csehországnál és Lengyelországnál, s ehhez az „autoriter” kormányzásból eredő politikai kockázatok is hozzájárulnak.
Gazdasági vagy politikai elemzést írt a szerző – kérdezhetnénk rá érvelése alapján.
