Jövőre 105 ezer forint (hétfői árfolyamon 334 euró) lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint (388 euró), a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról. Elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3,4 százalékkal nő jövőre a 2014-es szinthez képest. Mivel a jövő évre előrelátott infláció mértéke 1,8 százalék, a megállapodás a reálbér további növekedését jelenti – tette hozzá.
A miniszter sikernek nevezte, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, ami összességében 38 százalékos növekedést jelent. Kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése – közölte.
Varga Mihály kiemelte: 22 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most. Csaknem 4,2 millió ember dolgozik az országban, 360 ezerrel több, mint egy éve – tette hozzá.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek, amelynek eredményeképpen 3-4 százalék közötti bérajánlás is született, azaz sikerült egy olyan orientációt adni a munkahelyi tárgyalásokra, ami a gazdasági potenciált is figyelembe véve irányszámot ad a tárgyaló partnereknek.
Gaskó István közölte, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogyha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez. Azt mondta: az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna, ami 3 év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér-emelkedést jelentett.
