Az új világviszonyok közepette új magyar külpolitikára van szükség, amely pragmatikus, képes a gazdasági érdekek érvényesítésére, és ennek az alapjait le is tették az elmúlt hónapokban – mondta Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Egyesült Államokkal az együttműködés a gazdasági kapcsolatokat, a befektetéseket, valamint a biztonságpolitikát tekintve zökkenőmentes. A vitás kérdéseket rendezve mindent megtesznek, hogy javítsanak a kétoldalú kapcsolatrendszeren.
Szijjártó Péter az ülésen kiemelte: az új külpolitikában egyszerre fontos a transzatlanti és a keleti kapcsolatrendszer. A magyar nemzeti érdekek mellett lényeges a geopolitikai érdekek – a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi célok – érvényesítése is. A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: az év első 9 hónapjában kedvezően alakult az ország külkereskedelmi mérlegének szerkezete és forgalma, az export 7 százalékkal nőtt, az EU-ba irányuló 9 százalékkal, az azon kívülre irányuló 1 százalékkal.
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy miközben a magyar–amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, és Magyarország elszigetelődik Európában, a keleti nyitás politikája megbukott, ezért felvetette a kérdést, hogy lesz-e fordulat a külpolitikában.
Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint erre nincs szükség, és minden irányban jó kapcsolatokra kell törekedni.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban hangoztatta: Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen. Nem indokolt a külpolitikai fordulat – fűzte hozzá.
Vona Gábor megjegyezte: a keleti nyitás célja nem lehet a „gazdacsere”, egyfajta keleti kiszolgáltatottság kialakítása, meg kell találni a lehetőséget, hogy Magyarország Kelet és Nyugat találkozópontján ne frontvonal legyen, hanem híd.
Szijjártó Péter szerint az együttműködés az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, a befektetéseket, valamint a biztonságpolitikát tekintve zökkenőmentes. Úgy vélte, hogy a két ország közötti politikai együttműködés több nyitott kérdéstől terhelt, és Magyarországnak elemi érdeke ezek mielőbbi lezárása. Vádak hangzottak el magyar állampolgárokkal szemben, és jogosan kérik, hogy konkrétan nevezzék meg az ügyeket, amelyek alapján ezeket a vádakat megfogalmazták – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Demeter Márta (MSZP) felvetésével kapcsolatban közölte: John McCain szenátor szavait vissza kell utasítani, egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökről nem lehet így beszélni.
A miniszter az ülés után újságíróknak azt mondta: helyes, ha Vida Ildikó jogi úton akarja tisztázni az ügyet. Üdvözölte, hogy a közeljövőben nagykövetet delegál Washington Budapestre, pragmatikus és hatékony együttműködésre számítanak vele. „Minden lehetőséget megragadunk, hogy javítsuk a kétoldalú kapcsolatrendszert” – fogalmazott. Szijjártó Péter az ülésen kitért rá: korábban senki nem gondolta, hogy Magyarország egyik szomszédjában háborús helyzet alakulhat ki. Az ukrán helyzetet a lehető leggyorsabban és tárgyalásos úton kell megoldani, fontos, hogy Ukrajna stabil és fenntartható ország legyen politikai és gazdasági szempontból is, és ehhez strukturális reformok szükségesek, amelyekhez Magyarország szívesen nyújt segítséget.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke közölte: ki kell állni Ukrajna területi integritása, államisága, valamint európai perspektívája mellett, és Magyarország ezt teszi. Olyan megoldás kell, amely az ukránoknak és a magyaroknak is előnyös – tette hozzá.
