Kína magyarországi nagykövete szerint országa nyugati nyitás politikájának és Magyarország keleti nyitás politikájának találkozása számtalan új lehetőséget nyújt a két ország számára. Erről a nagykövet tegnap a Lakiteleki Népfőiskolán, a Keleti Nyitás Kollégium, a Kerkai Jenő Kollégium és az Ibero-Amerikai Kollégium hallgatói előtt tartott előadásában beszélt. Hsziao Csien nagykövet elmondta, hogy Kína új politikájának megvalósításában Magyarország a térségi központ szerepét tölti be.
Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola vezetője, az Országgyűlés alelnöke fogadja a főiskola kollégiumi hétvégéjének előadóját, Hsziao Csient, Kína magyarországi nagykövetét (Fotó: MTI)
Meggyőződése, hogy közös célok, közös stratégiával a két ország egyre közelebb fog kerülni egymáshoz, amelynek révén egyre több együttműködés valósul meg. Kína nyugati nyitás politikájának koncepcióját az egykori gazdasági selyemúthoz hasonlította, amely összekötötte Ázsiát Európával. A nagykövet Kína történelmét ismertetve elmondta, hogy több mint ötezer éves múlttal rendelkeznek, a ma használatban levő kínai írást is ötezer évvel ezelőtt alkották meg.
Szólt arról, hogy száz évvel ezelőtt véget ért az utolsó feudális kínai császárság, a Csing-dinasztia korszaka. Emlékeztetett arra, hogy 1904-ben a dinasztia egyik tagja Magyarországra utazott, és azt írta, hogy a magyarok a kínaiak európai rokonaik. Felidézte, hogy Kína több fejlődési úttal próbálkozott, tanulni akartak a nyugati országoktól és a Szovjetuniótól is, de ez sikertelennek bizonyult, majd 1978-ban sikerült megtalálni egy kínai sajátossággal bíró, szocialista fejlesztési utat.
„Több mint 30 év telt el, a gyakorlat bizonyította, hogy ez a fejlesztési út megfelel Kína adottságainak” – tette hozzá, és a jelenlegi kínai államfőt idézte, aki szerint egy ország fejlesztése attól függ, hogy milyenek az adottságai. „Szorít-e a cipő, azt csak a láb tudja” – idézett egy kínai mondást.
Hsziao Csien visszaemlékezett 1986-ra, amikor Kínában 375 dollár volt az egy főre jutó GDP, amely mára 6000 dollárra nőtt. Hazája jövőjéről elmondta, Kína elkötelezte magát a kínai álomnak nevezett koncepció megvalósításáért, melynek keretében 2020-ra befejeződik a „szerény jóléti társadalom” kiépítése, majd 2049 re befejeződik a „modernizált állam” kiépítése.
Szavai szerint a kínai fejlődés a világ minden országa számár fejlődési lehetőséget jelent. Hangsúlyozta: közel érzi magához Magyarországot, a magyar embereket.
Kiemelte, hogy Petőfi Sándort és költészetét nagyon jól ismerik Kínában, ennek bizonyítékaként a költő Szabadság, szerelem című versét említette, amelynek egy versszakát magyarul idézte. Hsziao Csien a magyarokat „hatalmas” nemzetként értékelte, nem a népessége vagy a területi nagysága miatt, hanem azért, mert „a feltalálók nemzete”, amit a 14 magyar Nobel-díjassal is indokolt.
Kicsi a bors, de erős – mondta magyarul a nagykövet, derültséget keltve a kollégiumok hallgatói között.
A két nép, a két ország szempontjából fontosnak nevezte, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelynek a népe keleti vonásokkal rendelkezik. A kínaiak sose felejtik el, hogy Magyarország a második világháború után az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, ebben az évben ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóját – fogalmazott.
Véleménye szerint a két ország politikai kapcsolatai a kölcsönös bizalom mentén épülnek, melyre példaként hozta fel Orbán Viktor miniszterelnök februári kínai látogatását.
Kiemelte, hogy a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködés nagymértékben erősödik. A kereskedelmi forgalom a múlt évben 8,5 milliárd dollár volt, a térségben a kínai befektetések összege Magyarországon volt a legmagasabb, elérte a 3 milliárd dollárt. Közölte azt is, hogy országa hozzájárul a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítéséhez is.
Örömmel üdvözölte Lezsák Sándor bejelentését, amely szerint kínai–magyar műfordítói tábort hirdet meg a Lakiteleki Népfőiskola 2015 nyarán. „A nagykövetség támogatni fogja a programot, amely újabb híd a két nép között” – mondta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója hangsúlyozta: Kína nyugati nyitás politikája, valamint Magyarország keleti nyitás politikája találkozik azzal a történelmi lehetőséggel, amelyet Kína ajánl a világ számára.
