Magyarországnak lojálisnak kell lennie szövetségeseihez, de eközben ki kell állnia gazdasági érdekeiért – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, Budapesten, hangsúlyozva, hogy a magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború.
A kormányfő azt is mondta, kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország gazdaságilag sikeres legyen, mert szerinte csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés. Orbán Viktor a Várkert Bazárban rendezett tanácskozáson tartott mintegy hetvenperces beszédében a geopolitikai helyzetről, benne az ukrán válságról szólva közölte: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és „lojális lesz a szövetségeseihez", még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika.
A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a "„szellemi frontokat" sem tudná tartani. Azt ugyanis reménytelennek látja, hogy „Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani", mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát.
A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor. Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.
Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely „az EU egyetlen átvilágított alkotmánya", „egy kóser alkotmány", továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és „újragomboltuk az uniós kabátot", Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett – mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
Bejelentette: folytatódik a nemzeti regiszter program és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program: a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. A kormányfő közölte: a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes programra 500 millió forintot különítettek el.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanács ülésének szünetében újságírók előtt azt mondta: nagy támogatottságot élvez a honosítás a diaszpóra magyar lakta területein.
A politikus kiemelte: a külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a legfontosabb kérdésekben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság, ezzel együtt a szavazati jog, és megilleti ezeket a közösségeket az autonómia.
A miniszterelnök-helyettes megerősítette: számukra minden magyar egyformán fontos, az az egyetlen lényegi szempont, hogy magyarok és a magyarságukat meg kívánják őrizni, ezért egyforma nyitottsággal fordul szervezeteik felé a kormány.
A tanácskozás végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebben aggodalmuknak adnak hangot a nyugati sajtóban megjelenő, Magyarországot érő, kettős mércét alkalmazó támadásokkal kapcsolatban. A résztvevők kérik és szívesen fogadják a magyar kormányzat tájékoztatását ezen ügyekben, és kijelentik, hogy együttműködnek a kormánnyal a közvélemény, a sajtó és a politikai szereplők hiteles tájékoztatásában azokban az országokban, ahol élnek -– olvasható a dokumentumban, amelyben a tanács tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben foglalt elvek érvényre juttatásában, a kijelölt feladatok elvégzésében.
A 2011 novemberében alakult tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.
