A holokauszt hatszázezer magyar áldozatára emlékeztek tegnap Budapesten: délelőtt konferenciát rendeztek az antiszemitizmus európai és magyarországi jelenlétéről, délután pedig az Élet menete résztvevői az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Keleti pályaudvarhoz vonultak. A Terror Háza Múzeumnál Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Schmidt Mária főigazgató emlékezett a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára.
Az Élet menete felvonulás előtt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél Kelemen Zénó szobrászművész Élet menete című szobrát avatta fel Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, Forgács János holokauszt-túlélő, volt auschwitzi fogoly, az Élet Menete Alapítvány önkéntese és Kolos Sára, a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium és Általános Iskola tanulója.
A nagykövet az MTI-nek elmondta: az, hogy Áder János államfő is ellátogat az Élet menete keretében Auschwitzba – ahol ő is ott lesz –, fontos üzenet a magyar népnek és az egész világnak.
A felvonulás alatt a Szabad sajtó úttól a Kossuth Lajos utcán, a Rákóczi úton át a Keleti pályaudvarig atrocitás sehol sem történt, senki nem provokálta vagy szidalmazta a vonulókat. A menet kevéssel délután öt óra után érkezett meg a Keleti pályaudvarhoz, ekkor a tömeg vége a Blaha Lujza térnél tartott.
A Keleti pályaudvar parkolójában óriás kivetítőket és nagyméretű színpadot állítottak. Simon Peresz, Izrael elnöke videoüzenetében azt mondta, a holokauszt fájdalma felejthetetlen, és nem is szabad elfelejtenünk, ezért leckeként kell felhasználnunk a fiatalabb generációk számára, hogy óvakodjanak beengedni az antiszemitizmust, a gyűlöletet, a rasszizmust az életükbe. Kiemelte: Magyarország történelmében igen sok dicső momentum van, de „a soá eseményei még mindig szégyenként szennyezik be”. Nem engedhetünk meg semmiféle olyan megnyilvánulást, amelynek bármi köze van a nácizmus és az antiszemitizmus eszméjéhez – hangsúlyozta.
Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus- és holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete arról beszélt, hogy „bizonyosan fájdalmas a magyaroknak bevallani, hogy a nácik nem egyedül hajtották végre ezeket a deportálásokat”, hanem „helyi segítséget vettek igénybe rémtetteik végrehajtásához”, melynek során kevesebb mint két hónap alatt 145 vonattal 440 ezer zsidó embert szállítottak koncentrációs táborokba, elsősorban Auschwitz-Birkenauba.
Reményét fejezte ki, hogy amikor a magyar kormány új kerettantervet dolgoz ki, illetve emlékműveket és emlékhelyeket épít a 70 évvel ezelőtti eseményeknek, emlékezni fog arra, hogy a holokauszt „azért történt meg, mert személyek és kormányok törvényesítették és aktívan részt vettek a bizonyos csoportok elleni diszkriminációban”.
Videoüzenetében Konrád György Kossuth-díjas író – utalva a német megszállás áldozatainak emlékművére – arról beszélt, hogy „hazugságra nem lehet jövőt építeni”. Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a közös történelem „tisztességes feldolgozása közös feladatunk lenne”, de szerinte sajnos ez nem így történik most Magyarországon.
Az Élet menetén részt vett mások mellett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, aki a most záruló ciklusban a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor az MSZP EP-képviselőjelöltje, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, Schiffer András és Szél Bernadett, az LMP társelnökei, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Vadai Ágnes, a DK alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő. Ott volt a megemlékezésen Guido Westerwelle korábbi német külügyminiszter is.
Egy 600 fős magyar delegáció a rendezvény után vonattal indult Auschwitzba. Csatlakozik hozzájuk a Phiren Amenca (Járj velünk) nemzetközi ifjúsági szervezet koordinálásában 30 roma középiskolás, hogy emlékezzenek a vészkorszak mintegy félmillió cigány áldozatára is.
A Terror Házánál tartott megemlékezésen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: a holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt. Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája – jelentette ki. Példaként állította idősebb Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapját. A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét.
A délelőtti nemzetközi konferencián a felszólalók azt hangoztatták: minden antiszemita demonstráció és megmozdulás ellen fel kell lépni, a nyugati társadalmaknak együtt, összefogva kell leküzdeniük az antiszemitizmust, amely a legrégebbi és legkitartóbb gyűlöletforma. A felszólalók között volt Konsztantinosz Karagunisz görög igazságügyminiszter-helyettes, Irwin Cotler volt kanadai igazságügy-miniszter, Jozef Pinior lengyel szenátor, Viviane Teitelbaum belgiumi parlamenti képviselő, Andrés Herzog, a Spanyol Demokrata Párt vezető tanácsának tagja.
