A külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a közelmúltban elfogadott Kalmár-jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén. Németh Zsolt erről csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. Kiemelte: az ET felszólítja az összes tagállamát, hogy a területi autonómia-megoldásokat ültessék át a gyakorlatba.
A dokumentum ezentúl utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére, és olyan, a magyar diplomácia számára is kulcsfontosságú elvárásokat fogalmaz meg, mint a hivatalos nyelvhasználat, a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása. A parlamenti államtitkár szerint a jelentésnek nagyon komoly aktualitást ad az ukrán–orosz konfliktus, és ez egyértelműen állást foglal amellett: az erőszakos elszakadási, elszakítási, egyesítési törekvések gyengítik a stabilitást. Az ET jelentése és a magyar diplomácia is arra törekszik, hogy decentralizációval és autonómia-megoldásokkal növeljék a stabilitást – hangsúlyozta az államtitkár.
Németh Zsolt azt mondta: alapvető kérdés, hogy Európában és azon belül Közép-Kelet Európában az instabilitást növelő elszakadási törekvések lesznek a meghatározóak, vagy a stabilitást növelő decentralizáció és autonómia-megoldások.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta: a jelentéssel újra fókuszba tudták állítani a kisebbségvédelem kérdését. Nagyon fontos, hogy a szomszédos országok magyar közösségei által szorgalmazott törekvések mögött legyen a nemzetközi jogban is megfogalmazott támogatás. A dokumentum olyan szempontokat rögzít, amelyeket a külhoni magyar közösségek is a középpontba állítanak – mutatott rá a helyettes államtitkár.
A jelentés összeállítója, a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc elmondta: 2003 óta „leült” a kisebbségvédelem kérdése, és az ET is csak „hébe-hóba” foglalkozott a témával. Az erdélyi származású politikus rámutatott: ezekre a kérdésekre nem akkor kell rátérni, amikor már robbannak.
Az április 8-án elfogadott dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET közgyűlése felszólította a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
