Szükséges a közösségi emlékezés és annak rögzítése: holokauszt soha többé nem történhet – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön a Budapesten rendezett nemzetközi holokauszt-konferencián.
Pálinkás József a Bűn, felelősség – emlékezés; A magyarországi holokauszt hetven év távlatából című tanácskozáson, nyitó beszédében azt mondta: a tanulságok megfogalmazásához törekedni kell az események teljességének felidézésére, az „adott kor világeseményeinek, életkörülményeinek, közgondolkodásának, érték- és eszmerendszerének pontos figyelembevételére, beleértve azt is, ami abban megvetni és elítélni való”.
„Éppen ezért szükséges a pontos közösségi emlékezés és annak rögzítése, hogy hitelesen mondhassuk: holokauszt soha többé nem történhet” – fogalmazott Pálinkás József.
Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója beszédében azt mondta, a holokauszthoz való magyar hozzáállás változott. Úgy fogalmazott: „a Soá a magyar emlékezete egyre erősebb és tisztultabb”. Ezzel együtt még sok a tennivaló. „A szembesülés útja nehéz út, számos ellentmondással kell megbirkózni. Valószínűleg hosszabb lesz, mint azt a rendszerváltozás után sokan gondolták” – tette hozzá.
Szita Szabolcs azt mondta, hogy a holokauszt nemzeti tragédiaként való kezelése, befogadási készsége Magyarországon fejlődik. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a teljes értékű integrációtól még messze vagyunk – fűzte hozzá.
Szita Szabolcs kijelentette: a magyarországi zsidóság pusztulásáért Horthy Miklós kormányzó és a nevével jelzett rendszer „súlyosan felelős”.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a világ minden táján, így Magyarországon is a kisebbségek azok a csoportok, amelyek „a leghatékonyabban képesek szenzorálni a társadalom mindenkori állapotát”: ha közérzetük nem jó, ha félelmeik vannak, ha gyűlöletet érzékelnek, vagy elhagyják szülőhazájukat, akkor ez a társadalom betegségét jelzik.
Kijelentette: ha a romák úgy érzik, hogy lépten-nyomon kirekesztéssel találkoznak, ha a melegek a kiközösítéstől félnek, ha a zsidó közösség tagjai erősödő antiszemitizmust éreznek, akkor az előbb említett „kisebbségi szenzor” pontosan jelzi: valami nincs rendben a társadalomban.
„Mi, zsidók, ma aggódunk, problémát szenzorálunk” – fogalmazott Heisler András, majd úgy folytatta: az ország vezetőinek tetteiből nem mindig érzik, hogy „mindnyájan tanultunk volna a történelemből”.
