Informális külügyminiszteri találkozót tartott tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ausztriában. A Bécs melletti Mauerbachban EBESZ-tagországok mintegy harminc minisztere találkozott, hogy szót ejtsen az EBESZ lefedte térségben uralkodó konfliktusokról, a migrációról, a terrorizmusról, az emberi jogokról, a jogállamiságról és a demokráciáról. A megbeszélésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Szerbiát Ivica Dačić külügyminiszter képviselte.
A találkozó kapcsán a magyar külügy vezetője az MTI-nek nyilatkozott.
„Itt az ideje, hogy a politikai korrektséget és a képmutatást feladva Európa keleti és nyugati fele elkezdjen együtt dolgozni a terrorfenyegetéssel szemben, hogy Európát meg tudjuk védeni” – mondta Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta: Európa történetében most éljük meg a legsúlyosabb terrorfenyegetettséget, amely az európai politikában elkövetett számos hibának a következménye. „Ezek közül a legsúlyosabb, hogy egy képmutató és alkalmatlan bevándorlási politika okán 1,5 millióan érkeztek a kontinensre mindenféle ellenőrzés vagy azonosítás nélkül” – szögezte le a miniszter. Felidézte: a 2015-ös párizsi terrortámadás óta Európában 15 jelentős terrorcselekményt követtek el, ezek háromszáztizenöt halálos áldozattal jártak, és mintegy ezren sebesültek meg. „Ideje lenne, hogy az európai intézmények Brüsszelben is végre valós kérdésekkel foglalkozzanak, valós problémákkal szemben harcoljanak, így elkezdjék kezelni a terrorfenyegetettséget is” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter az interjúban kiemelte: az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet visszaszorulásával előtérbe kerülnek új harcmodorok, amelyek miatt a terrorfenyegetettség még súlyosabbá válik, és még súlyosabb kihívásokkal kell szembesülni. Példaként említette a magányos elkövetők toborzását, az alvósejtek aktiválását, valamint a vegyi vagy biológiai fegyverek bevetését. A miniszter tájékoztatása szerint az Iszlám Állam kötelékében lévő 11 ezer idegen harcos közül 2500-an uniós állampolgárok.
Szijjártó Péter a tanácskozás alkalmából több kétoldalú megbeszélést is folytatott, mások mellett Igor Crnadakkal, Bosznia-Hercegovina külügyminiszterével, akivel ez utóbbi országának európai uniós és NATO-integrációs folyamatáról tárgyalt. A magyar külügyminiszter kiemelte, a nyugat-balkáni térség stabilitásában Bosznia-Hercegovinának nagyon fontos szerepe van, ezért Magyarország nemzetbiztonsági érdeke is, hogy Bosznia előrelépjen az EU- és a NATO-integrációban.
Ivica Dačić Mauerbachban kijelentette, Belgrád elkötelezett a Pristinával való párbeszéd folytatása mellett az Európai Unió védnöksége alatt. A nyílt és őszinte dialógust nevezte az egyetlen esélynek, amellyel javulás érhető el a Koszovóban élő emberek mindennapjaiban.
A szerb külügy vezetője kiemelte, hogy Szerbia stratégiai célja az európai integráció, a vitás ügyek rendezésében pedig a párbeszéd és a megbékélés híve. Dačić a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet mindenki által követendő célnak nevezte.
