Romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben – derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Illusztráció (Ótos András felvétele)
A szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál. A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.
A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban. Az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.
A 2015-ös PISA-felmérésben szövegértésben a 30. helyre csúszott vissza Magyarország, előtte Izrael, mögötte sorrendben Görögország, Chile, Szlovákia, Törökország, Mexikó foglalt helyet. Matematikából és természettudományokból a 28-ik helyre volt elegendő a magyar diákok teljesítménye.
A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban. A vizsgálódás négy nagy területet céloz: a természettudományokat, a matematikát, a szövegértést és a problémamegoldást, amelyek közül most az elsőn volt a hangsúly.
KIEMELKEDŐ TANTERVI TUDÁS
Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője szerint a negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős „tantervi jellegű” tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni – többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.
Kifejtette: mindhárom mérés azt mutatta a fenti jelenség egyik legfőbb okának, hogy a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket.
A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a résztvevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában.
Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek. A magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4. osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány). A magyaroknál jobb eredményt a 4. osztályos természettudomány és a 8. osztályos természettudomány és matematika mérési területen szinte csak a távol-keleti országok és Oroszország tanulói értek el.
KÉZ A KÉZBEN A PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGGEL
A lexikális tudás- és kompetenciafejlesztés egyaránt fontos – emelte ki Palkovics László oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.
Az oktatási államtitkár arról, hogy 4. és 8. osztályban a diákoknak erős tantervi tudása van, de a 15 évesek a PISA-feladatoknál ezt nem tudják alkalmazni, azt mondta: valószínűleg a diszciplináris matematika tudása a gyerekeknek nem változott, de hogy ez mit jelent pontosan, azt a következő mérés mutathatja meg. Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot. Hozzátette: a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, kifejezetten jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg – közölte.
Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem – fogalmazott az oktatási államtitkár. Ha csak utóbbit fejlesztik, akkor a diákok nem tudnak például egy modellező feladatot megoldani, mert nem lesz meg hozzá a lexikális tudásuk.
