Orbán Viktor miniszterelnök szerint a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson eldől, hogy a magyarok „milyen erős kardot tudnak kovácsolni” a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez. A kormányfő az Origónak adott, csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: ő úgy szereti Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná.
Orbán Viktor (Fotó: Beta)
„Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel lennék elégedett” – mondta Orbán Viktor a kvótanépszavazás várható eredményét firtató kérdésre, megjegyezve, hogy ez persze messze áll a politikai realitásoktól, de megismételte, hogy minden emberre szükség van, és minden ember véleménye kell. Hiszen Magyarország jövőjéről van szó.
A népszavazás másnapján tervezett lépésekről – amelyekről a múlt heti rádióinterjúban is faggatták – úgy nyilatkozott: ha el akarta volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondta volna. „Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, milyen irányban indulunk tovább”– mondta, jelezve: az első dolog, hogy legyen meg a népszavazás, amely ha eredményes, meggyőző erejű, akkor „abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a referendumnak természetesen vannak és lesznek közjogi következményei.
Azokat az ellenzéki nyilatkozatokat, amelyek szerint egy érvényes népszavazást előrehozott parlamenti választás követne, a kormányfő úgy kommentálta: előrehozott választásnak egyértelmű, nyilvánvaló oka kell legyen. Szerinte ilyen nem áll fenn Magyarországon, mert az ország jó irányban halad. Az előrehozott választás ráadásul gyakran sunyi dolog – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: az emberek megérzik, ha már nem róluk, nem az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról és trükközésről, és nem véletlen, hogy az előrehozott választásokat általában el szokták bukni.
A kötelező betelepítési kvótáról azt mondta: ha az EU „ránk tudná erőszakolni, az minden magyar települést érintene”.
Azt a véleményt képviseli – fejtette ki –, hogy akik illegálisan bejöttek, azokat össze kell gyűjteni, és ki kell vinni az EU-n kívülre. A magyar kormány Schengen 2.0 nevű akcióterve értelmében az EU területén kívül, uniós fegyveres biztonsági őrizet mellett, EU-s pénzügyi támogatással fel kellene állítani nagy menekülttáborokat – például egy szigeten vagy az észak-afrikai partvidéken –, és mindenkinek, aki illegálisan jött be, oda-vissza kellene mennie. Onnan benyújthatná a kérelmét, és ha van befogadó ország, akkor majd jöhetne – ismertette az elképzelést.
Emellett pedig – tette hozzá – az EU külső határait meg kell védeni, különben „újra elő fog állni a baj”.
A magyar kormány azt az álláspontot vallja, hogy a határokat nem szabad eltörölni, „használni kell” őket, mert védelmet jelentenek. „Nem szeretném, ha megváltozna annak a földdarabnak a kultúrája, amit Magyarországnak hívunk. (...) Én így szeretem ezt az országot, ahogy van, és nem szeretném, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná. Azért szervezzük a népszavazást, hogy a magyarok elmondhassák, meg akarnak-e változni egy ilyen utópia jegyében, vagy pedig meg akarnak maradni magyarnak úgy, ahogyan az elmúlt évszázadok során – sok áldozattal – sikerült megmaradni” – fejtette ki Orbán Viktor.
