Az ország versenyképességének megtartása, növelése érdekében a magyar infrastruktúra fejlesztése szükséges, és ebben a vasútnak meghatározó szerepe van – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Magyar Vasút 2016 szakmai rendezvényen, Budapesten.
Szijjártó Péter (középen), Fónagy János és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a IX. Magyar Vasút konferencián a budapesti Aquaworld Resort szállodában (Fotó: MTI)
Kifejtette: cél, hogy Magyarország Közép-Európában megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen legyen logisztikai szempontból.
Szijjártó Péter a versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között említette a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítését, a magyar külgazdaság szempontjából fontos Koper kikötő vasúti megközelítésének javítását, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolását a kontinens észak–déli vasúti hálózatába.
Szijjártó Péter kiemelte, az érintettek között egyetértés van abban, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre, számítások szerint a beruházás 550 milliárd forintba kerülne, óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekednének rajta a vonatok, a vonalat két vágányúvá tennék, illetve növelnék a pálya tengelyterhelhetőségét.
A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a tervek szerint a kínai fél a finanszírozásra vonatkozó javaslatát október végéig juttatja el a magyar fél számára. A MÁV és kínai partnere vegyesvállalatot hoz létre a beruházás lebonyolítására, ez a vegyesvállalat novemberig a MÁV-val megállapodik a feltételekről, és várhatóan november 5-6-án Rigában a felek a hitelkonstrukcióról megállapodnak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az exportáló magyar cégeknek fontos a Koper–Budapest vasúti összeköttetés modernizációja, a koperi kikötő egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében.
A konferencián Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kormány vasútpolitikájáról szólva kijelentette: a vasút társadalompolitikai ügy, a kormány vasútpolitikai intézkedései között említette, hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tette a vasút finanszírozását a közszolgáltatási szerződések megkötésével, illetve a MÁV adósságát a 2010. évi 330 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkentette mostanra, a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakította, és kitért arra, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen naponta a budapesti agglomerációban 200 ezer ember utazik rajtuk.
Kötelezettségszegési eljárás indulhat a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt?
A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról ír a lap – kormányközeli forrásokból származó információkra és birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva –, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben. Azt kifogásolják Brüsszelben a napilap szerint, hogy tendereztetés nélkül jelölték ki fővállalkozónak a vasútfejlesztés kivitelezésére az e célból létrehozott kínai–magyar vegyesvállalatot, és hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban.
„Az Unió ezért május 26-án elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a fázisban a felek megpróbálják tárgyalások alapján tisztázni a felvetődött kérdéseket. Ha ez nem sikerül, akkor Brüsszel elindítja a tényleges kötelezettségszegési eljárást” – írja a Magyar Nemzet.
A magyar kormány a lap által állítólag megszerzett dokumentumok szerint válaszlevelében azzal érvelt, hogy az állítással ellentétben a beruházást nem ítélték oda a fővállalkozóként nevezett vegyes vállalatnak, ugyanakkor a vasútvonal-korszerűsítés kormányközi megállapodás tárgya, ami nem tartozik a közös kereskedelempolitika hatálya alá, így Brüsszel hatáskörébe sem.
