A tagállamok parlamentjeinek a migrációs válsággal kapcsolatos felelősségéről és szerepéről beszélt csütörtökön Strasbourgban Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európa Tanács parlamenti elnökeinek konferenciáján.
Kövér László (Fotó: MTI)
Kövér László szerint a migrációs válság minden másnál jobban rávilágított az európai közösség és az európai intézményrendszer válságára.
„Nem a tömeges illegális migráció okozza ezt a válságot, de ha ezt nem tudjuk megfékezni, akkor az, könnyen a ma ismert és mások számára is vonzó európai világunk végét jelentheti” – húzta alá a parlament elnöke.
Kövér arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak a megoldásról, de a probléma lényegének leírásáról sincs egyetértés. Nehezményezte, hogy ha egy kérdésben mégis kialakult egyetértés, akkor a döntéseket nem hajtották végre, helyette viszont szerinte megpróbálnak olyan döntéseket áterőszakolni, amelyek mögött nincs és nem is lehet konszenzus. Kövér László szerint ennek a legkirívóbb példája az Európai Bizottság által javasolt automatikus menekültelosztási mechanizmus.
„A tények azt mutatják, hogy a migránsválság eszkalálódása óta Európába özönlött több mint másfél millió ember jelentős része jogi értelemben nem minősül menekültnek” – húzta alá a házelnök. Kövér László közölte: az illegális migránsokra csak annyira vonatkozik a nemzetközi jog, hogy az uniós jog előírja, hogy kinek a feladata megállítani őket már az EU határai előtt; minden országnak szuverén döntése, hogy kiket, hogyan, miért enged be.
Azok az államok pedig, amelyek a befogadás mellett döntöttek, azok ne akarják a felesleget a többi országba trükkös jogi eljárásokkal, zsarolásig menő nyomásgyakorlással szétosztani” – hangoztatta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László szerint minden országnak magának kell eldöntenie, hogy értéket vagy kockázatot jelent számára a migráció, s „az sem árt”, ha meghallgatja a választók véleményét is.
„Magyarország parlamentje és kormánya éppen ezt teszi majd az október 2-ára kitűzött népszavazáson” – szögezte le a parlament elnöke.
A válság hosszabb távú kezeléséhez Kövér László szerint négy dologra van szükség. Támogatni kell a konfliktusövezetekkel határos országok erőfeszítéseit a menekültek befogadására és ellátására. Emellett a származási országokhoz a lehető legközelebb létre kell hozni azt a szűrőmechanizmust, amely lehetővé teszi a menekültek és a gazdasági migránsok szétválogatását, és a terroristagyanús személyek Európába jutásának megakadályozását. Harmadikként a házelnök azt mondta: hozzá kell járulni a menekültáradatot kiváltó konfliktusok minél gyorsabb lezárásához, egyúttal szakítani kell a nagyhatalmak egyes országokat destabilizáló beavatkozásának gyakorlatával. Végül pedig az Országgyűlés elnöke kiemelte: erőteljesebb, összehangoltabb, hatékonyabb és a terheket arányosabban elosztó nemzetközi fejlesztéspolitikával hozzá kell járulni a háború sújtotta országok újjáépítéséhez, illetve a gazdasági migránsok tömegeit kibocsátó országok élhetőbbé tételéhez.
„Összefoglalva: a segítséget kell a bajbajutottakhoz odavinni, nem pedig a bajt kell Európába hozni” – húzta alá Kövér László.
