Sokkal nehezebb lesz a jövőben Magyarországon bevándorlást szervezni, támogatni és finanszírozni, ha az Országgyűlés elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, képesek lesznek megállítani az ebben közreműködő szervezeteket – mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a parlamentben.
Fotó: MTI
Tuzson Bence ismertetése szerint a kormány lefolytatta a társadalmi vitát a törvénycsomagról, amelynek során 600 érdemi észrevétel érkezett. Ezeket megfontolva, ahogy a magyar emberek akarták, szigorított formában terjesztették be a javaslatot – közölte.
A három törvényjavaslatot tartalmazó csomagot ismertetve kiemelte: a korábbi tervezet csak regisztrációt írt volna elő a migrációt támogató szervezeteknek, a szigorított forma már belügyminiszteri engedélyhez kötné ezt a tevékenységet. Azon szervezeteknek, amelyek engedélyért folyamodnak, át kell esniük a nemzetbiztonsági eljáráson, ehhez szükséges, hogy a belügyminiszter beszerezze a nemzetbiztonsági szolgálatok – Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét – mondta az államtitkár. Hozzátette: jogorvoslatnak van helye, bírósághoz lehet fordulni, de csak eljárás jogi okokból.
Az előterjesztés alapján meg kell nézni azt is, hogy az engedélyt kérelmező külföldi pénzből folytatja-e tevékenységét, ezt a NAV fogja elvégezni.
Ha valaki a migrációt engedély nélkül szervezi, támogatja, finanszírozza, az ügyész vele szemben felléphet. Első lépésként figyelmeztet és intézkedik az adószám törléséről. Második lépésként pénzbírságot szabhat ki 1,8 millió forint értékben, és harmadik lépésként az ügyész bírósághoz fordulhat és kérheti a szervezet megszüntetését – mondta.
A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek 90 napjuk van, hogy beadják a kérelmüket a belügyminiszterhez. Ha egy szervezet külföldről ilyen célra pénzt kap, három napon belül be kell jelentenie a NAV-nak.
A javaslat tartalmazza a bevándorlásfinanszírozási-illetéket is, a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Akik támogatják, finanszírozzák ezt a tevékenységet, a számukra utalt külföldi pénz után 25 százalékos illetéket kell fizetniük – mondta Tuzson Bence.
Felhívta a figyelmet, minden szervezetnek fizetnie kell, amely a törvény hatálya alá tartozik. Az összeg felhasználása kötött a költségvetésben, határvédelemre fogják fordítani. A bevallás határideje az év vége, és következő év június 30-áig be is kell fizetnie ezt az összeget.
Mentességre akkor van lehetőség, ha a szervezet bizonyítja, nem migrációra fordítja az összeget, illetve humanitárius tevékenységet végez. Ha a fizetési kötelezettséget nem teljesítik, az illeték kétszereséig terjedő kötelezettség keletkezhet.
Azon személyek, akik a magyar nemzetbiztonság érdekeit sértik, a közrendet veszélyeztetik, távol tarthatók Magyarország schengeni határaitól 8 kilométeres sávban – tette hozzá. A miniszternek joga van ahhoz, ha nem magyar állampolgárról van szó, hogy az idegenrendészeti távoltartás intézményét az egész ország területére kiterjessze vele szemben. Kivételként rögzítik, ha valaki EP- vagy országgyűlési képviselő, illetve a menedékjogról szóló törvény szerinti eljárásban jogi képviseletet ellátó személy.
Mint Tuzson Bence mondta, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet az, amikor ezt a típusú távoltartást el lehet rendelni. Rámutatott: az elrendelés időtartama hat hónap, de ha a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet meghosszabbítja, akkor az érintett személy kérheti a korábbi határozat felülvizsgálatát.
Az államtitkár rámutatott: a tömeges bevándorlás súlyos biztonsági kockázatot hozott Európának, romlott a közbiztonság, nőtt a terrorveszély. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat sarkalatos pontokat is tartalmaz, ezen elfogadása nélkül ez a törvénycsomag nem fogja elérni a célját. Azt kérdezte: számíthatnak-e arra az ellenzékre, amelyik folyamatosan tagadta és tagadja a bevándorlás problémáját, a kvóták létét, a Soros-terv létezését, folyamatosan támadta a határvédelmet, a kerítés felépítését. A kormány azonban mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje Magyarországot, nem érvényesülhet Magyarországon a Soros-terv, annak végrehajtását meg kell akadályozni, betelepítés nem lehet – hangoztatta.
A vallásszabadság napjává tette január 13-át a parlament
A vallásszabadság napjává nyilvánította az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.
Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház.
A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, „azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni”, emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.
