Áder János köztársasági elnök tegnap, csütörtökön kiadott határozatában április 8-ára tűzte ki a rendszerváltozás utáni nyolcadik országgyűlési képviselő-választást Magyarországon. Ez volt a törvény szerint meghatározható, lehető legkorábbi dátum, amely azonban nem okozott meglepetést, mivel a korábbi nyilatkozatok is áprilisi választásokról szóltak.
Eddig csaknem 320 ezer határon túli magyar állampolgár regisztrált (Fotó: MTI)
Az államfő az elnöki hivatal által közölt közleményben emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választás második körét 1990-ben szintén április 8-án tartották meg. „Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését. Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését. Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel – külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt –, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki” – üzente Áder János.
Ez lesz a második választás a rendszerváltás óta, amelyen a külhoni magyar állampolgárok is kinyilváníthatják választói akaratukat. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok az országos pártlistára szavazhatnak. Akik az előző választásokra már felvettették magukat a választói névjegyzékre, azoknak nem kell újból regisztrálniuk, de az azóta bekövetkezett esetleges adatmódosulásokat – például a lakcímhelyváltozást – be kell jelenteniük.
Akár három mandátumról is dönthetnek a külhoni szavazatok. Négy évvel ezelőtt a külhoni voksok döntötték el, hogy a Fidesz újból kétharmados parlamenti többséget szerezhetett.
A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben, másrészt a pártlistára is leadhatják a voksukat. A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak.
Hivatalosan a kampány február 17-én indul, bár ennek a kiélezett magyarországi politikai helyzetben nem túl nagy jelentősége van. Ilyen környezetben az új kampány nem hivatalosan már a választások másnapján elkezdődik.
AZ NVI FELKÉSZÜLT
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) felkészült az április 8-ai országgyűlési választások lebonyolítására – közölte Pálffy Ilona, az NVI elnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Pálffy Ilona sajtótájékoztatója (Fotó: MTI)
Mint mondta, az NVI felkészülten várja a választásokat, már többször tartottak informatikai próbát és fokozzák a biztonsági intézkedéseket, például csak e-személyi igazolvánnyal férhetnek hozzá a választási irodák munkatársai a választási rendszerhez.
Hangsúlyozta: az informatikai rendszer mindössze támogatja a választás eredményének megállapítását, azt továbbra is papíralapon állapítják meg a választási bizottságok. A választás menetrendjéről elmondta: február 9-én kezdik a választásról szóló értesítők kiküldését, amelyet valamennyi magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megkap, jelenlegi állás szerint 7 946 127 ember. A határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok száma 319 152. Jelenleg az összes választásra jogosult választópolgár száma 8 265 279.
Pálffy Ilona elmondta: megnőtt a külképviseletek száma, ahol a választópolgárok leadhatják szavazataikat, amíg 2014-ben 97 külképviseleten lehetett szavazni, most 115 helyszínen lesz erre lehetőség.
A PÁRTOKNAK MEGFELEL AZ IDŐPONT
A választások kiírásának az időpontjával kapcsolatban egyik párt sem tiltakozott.
„Minél előbb, annál jobb” – kommentálta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a köztársasági elnök döntését. Harrach Péter szerint egy elhúzódó választási kampány a pártoknak és a magyar társadalomnak sem lenne jó. Jelezte: a kormánypártok egyéni jelöltjeinek listája elkészült, azt hamarosan nyilvánosságra hozzák. A KDNP képviselőinek mintegy fele indul egyéni mandátumért – tette hozzá a frakcióvezető, aki hangsúlyozta: ahogy eddig, úgy ezután is folytatni kívánják a jól bevált együttműködést.
A Demokratikus Koalíciónak megfelel, hogy a köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra írta ki a parlamenti választást, mert kevesebb mint három hónap múlva Orbán Viktor kormánya bukni fog – mondta Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője.
A tegnapi bejelentés szerint némi meglepetésre Karácsony Gergely fogja vezetni az MSZP és a Párbeszéd közös listáját. Ezt Molnár Gyula, az MSZP elnöke jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján. Arról, hogy a listán hány helyet kapna a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt, Molnár Gyula közölte, a helyekről nincs még konkrét és végleges megállapodás, azon dolgoznak, hogy a következő parlamentben a Párbeszédnek önálló frakciója legyen.
A pártelnök elmondta, a listáról február 10-én – az MSZP kongresszusán – döntenek hivatalosan, de úgy tekintik, hogy a döntés politikai értelemben megszületett. Jelezte, mindenki felé nyitottak az együttműködésre egészen február 16-án éjfélig.
Az LMP örül annak, hogy Áder János köztársasági elnök a lehető legközelebbi időpontra, április 8-ára tűzte ki a választást, mert ez azt jelenti, hogy így a lehető leggyorsabban kezdődhet meg a korszakváltás Magyarországon és a lehető leghamarabb el lehet zavarni a Fidesz–KDNP kormányt – mondta Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője.
Véleménye szerint ugyanakkor súlyos tényezőként árnyékolja be a pártok előtt álló választási kampányt, hogy „az elvben független Állami Számvevőszék” (ÁSZ) ebbe „durván beavatkozott” azzal, hogy megbírságolta a szabálytalan támogatást felvett pártokat. A választási kampányt beárnyékoló másik súlyos tényezőnek azt nevezte, hogy a választási törvény különbséget tesz a magyar állampolgárok között, hiszen a határon túli magyarok számára biztosítja a levélben szavazást, míg a külföldön élő magyarok számára nem.
A Jobbik kormányváltó képességét hangsúlyozta Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus ugyanakkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) határozatára utalva azt is megjegyezte: meg kell kérdőjelezni a választások legitimitását, ha a kormánypártok túlhatalmának egyértelmű jelei így maradnak. Z. Kárpát Dániel azt is mondta: két szereplősre szűkült a meccs, a felaprózódott és „sokszor saját pozíciójukat sem feltétlenül ismerő kisebb ellenzéki erők” nem számolhatnak reálisan győzelemmel, a Jobbik pedig tisztességes eszközökkel, programalapú viták generálásával igyekszik elérni célját a jogszabályi keretek között.
A Fidesz készen áll az április 8-ára kitűzött országgyűlési választásra, amelybe azonban Soros György be akar avatkozni – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője sajtótájékoztatóján. A Soros György és szövetségesei részéről Magyarország irányába tapasztalható nyomásgyakorlás közé sorolta Judith Sargentini, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést készítő európai parlamenti (EP-) képviselő budapesti látogatását. Ugyancsak a Soros-féle nyomásgyakorlás folytatásaként értékelte az amerikai szenátus külügyi bizottsága demokrata tagjainak Magyarországgal is foglalkozó jelentését.
Gulyás Gergely közölte ugyanakkor: a szabad választás lebonyolításához minden feltétel adott. A 106 egyéni képviselőjelöltjük is készen áll, az ő személyükről a formális döntést a Fidesz országos választmányának jövő keddi ülésén hozzák meg – tájékoztatott. Ellenzéki pártok számvevőszéki megbírságolásáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási indulást az ügy nem befolyásolja, mert a választásig egyik pártnak sem kell fizetnie. Szerinte egyébként a Jobbiknak politikailag még segítséget is jelent a bírság, mert így „az áldozat szerepében tud tetszelegni”.
A baloldal és a Jobbik esetleges összefogását firtató felvetésre úgy reagált: a szélsőségek előbb-utóbb összeérnek. Közös jelölteket politikai számításból még nem mer állítani Gyurcsány Ferenc DK- és Vona Gábor Jobbik-elnök, de koordinációs együttműködés van és lesz is – mondta, hozzátéve: a baloldal önmeghatározásának egyik legfontosabb része 1990 óta a szélsőjobboldallal szembeni küzdelem, ehhez képest egy kormányváltásért akár a szélsőjobboldallal is készek egyeztetni.
