Az elmúlt évtized talán legfontosabb diplomáciai manőverének nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos pénteki interjújában a hét elején zajlott tizenhat közép- és kelet-európai ország és Kína közötti budapesti csúcstalálkozót. A kormányfő egyúttal köszönetet mondott a budapestiek közreműködéséért és türelméért a kialakult közlekedési dugók miatt, amit a tizenhat ország miniszterelnökének biztonságos mozgatása okozott a magyar fővárosban.
Orbán Viktor a rádió stúdiójában (Fotó: MTI)
Szavai szerint nem egy diplomáciai eseményről volt szó, hanem a magyar gazdaság jövőjéről. Orbán Viktor emlékeztetett a gazdaságtörténetben kevésbé járatosak számára alig ismert tényre, hogy egészen a 19. század elejéig változatlanul Kína és India volt a világ legerősebb gazdasági hatalma, csak ezután sikerült „elébük vágniuk” a nyugati országoknak, de mint mondta, „most ez a folyamat visszatér a demográfia, tehát a népességszám által meghatározott természetes világarányokhoz”, azaz Kína mint gazdasági nagyhatalom – amint azt a közgazdászok is jelzik – belátható időn belül visszaszerzi elsőségét.
„Ez van, akinek tetszik, van, akinek nem, de ez nem ízlés kérdése! Ez történik” – szögezte le a miniszterelnök, majd így folytatta: „A kérdés pedig az, hogy egy közösségnek, például a magyarnak, hogyan kell reagálnia erre a fejleményre. Mi, magyarok, ebben egy óriási lehetőséget látunk” – állapította meg Orbán Viktor.
Részben azért, mert Magyarország és Kína között mindig jó volt a kapcsolat – érvelt a miniszterelnök, aki szerint a két nép között „van egy rejtélyes, régről jövő együttműködés, amely ráadásul a magyarok keleti származása miatt visszamegy hosszú-hosszú évszázadokra”.
„Van, aki úgy tekint Kína és Ázsia felemelkedésére, mint ami veszélyt és kihívást jelent nekik, mi nem így tekintünk rá, hanem lehetőségként, és ehhez üzleti, gazdasági kapcsolatokat kell kiépítenünk” – mondta a kormányfő, aki szerint a magyar–kínai kapcsolat nem az ideológia, hanem a józan ész talaján áll.
A riporter ezt követően rákérdezett az 500 milliárd forintos magyar állami kezességvállalással korszerűsítendő Belgrád–Budapest vasútvonal magyar szakaszának megtérülési idejére. A beruházást úgy említette, mint ami elsősorban a kínaiaknak fontos, mert az szárazföldi összeköttetést jelenthet nekik a tengeri selyemútnak nevezett, készülő kereskedelmi útvonalhoz.
„Úgy kell gondolkodni erről, hogy a kínaiak megvásárolták az egyik legnagyobb görög kikötőt, a pireuszi kikötőt, és oda szállítják a kínai árukat, és a Kínába menő áruk egy részét is ott gyűjtik össze. Most az a kérdés, hogy oda hogyan jut el az áru. Itt verseny van, mert a Nyugat-Európába menő, illetve a Nyugat-Európából jövő áruknak valahogy el kell jutniuk a pireuszi kikötőbe” – mondta a miniszterelnök hozzátéve, hogy vannak versenytársak, akik azt szeretnék, hogy az ő országukon haladjon át a kínai árut szállító vasútvonal.
„Azért tartom nagy dolognak, hogy sikerült tető alá hozni a Belgrád–Budapest és később majd a Belgrád–Pireusz beruházást, vasútfejlesztést, mert ezen fognak menni az áruk. Hogy ez forintban hogyan térül meg, azt másodlagosnak tartom, mert az a fontos, hogy ez az útvonal Magyarországon át halad, ami felértékeli Magyarországot. (…) Ez, amíg világ a világ, egy gazdasági lehetőséget fog jelenteni Magyarország számára, nemcsak azért, mert vámot szedünk rajta és díjat szedünk érte, hanem azért, mert azzal, hogy rajtunk keresztül megy, megnövekszik a befolyásolási képességünk, a súlyunk” – válaszolta a kérdésre a miniszterelnök.
Hozzátette, a beruházás nagy részét kínai hitelből fogják megvalósítani, és csak lépésenként kell visszafizetni, pontosan úgy, mint a paksi atomerőmű-beruházást. Orbán Viktor elárulta, hogy e kettőn kívül lesz még néhány ilyen nagy befektetés, de nem pontosította, hogy melyek ezek a szintén hosszú távú hitelből tervezett beruházások.
„Tárgyalás alatt van egy-kettő, be fogom őket kellő időben jelenteni” – válaszolta a riporter kérdésére a kormányfő.
