A tömeges migráció és az ahhoz kapcsolódó terrorizmus, a hibrid fenyegetések, az álhírek, valamint az erősödő ukrán nacionalizmus veszélyeit hangsúlyozták a felszólalók a XXI. nemzetközi parlamenti NATO-konferencián csütörtökön Budapesten.
Rasa Juknevičienė, Tüzes Károly, az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának Biztonság- és Védelempolitikai Titkársága vezetője, Magyar Levente és Hende Csaba (Fotó: MTI)
Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok rendszerét kiszámíthatatlanság, bizonytalanság jellemzi. Azt mondta: az elmúlt években az euroatlanti térséget érő fenyegetések, komolyabbá és komplexebbé váltak, s az olyan veszélyek – mint a hibrid fenyegetés, a tömeges migráció, s az azzal összefüggő terrorizmus – a NATO-tagállamok részéről új, közös megoldásokat igényelnek.
Az Országházban Az euroatlanti térség jelenlegi kihívásai a hibrid fenyegetéssel a középpontban címmel megrendezett rendezvényen Hende Csaba felhívta a figyelmet: napjainkra a kibertér az egyik legjelentősebb hadszíntérré vált, amelyben az egyes országok döntéshozatali mechanizmusának megzavarásától, a kritikus infrastruktúra elleni támadásig komoly támadásokra van lehetőség. Elhangzott, hogy a kiberbűnözésnek óránként 50 ezer áldozata van. Elmondta: egyes előrejelzések szerint 2020-ra 4 milliárd ember lesz online, s az ehhez kapcsolódó okos eszközök száma 76 milliárd lehet.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az elmúlt években jelentős gazdasági, demográfiai, katonai, környezeti változások történtek a világban, s mindezek nyomán a biztonsági helyzet romlik.
Kiemelte, hogy a közösségi média az információs hadviselés hadszínterévé vált. Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország nehéz helyzetben van. Egyfelől Ukrajnának tartós hibrid válságot kell kezelnie, másfelől a következő években erősödő migrációs hullám várható, Európának tartós migrációs válságot kell kezelnie.
A NATO-nak és Magyarországnak is többet kell tennie, minden veszélyhelyzetre fel kell készülnie – szögezte le Siklósi Péter.
Ennek kapcsán Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a magyar kormány üdvözölte azt a döntést, hogy a NATO növelje szerepét a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Elmondta: ebben a harcban Magyarország is részt vesz, s emlékeztetett, hogy 2018-tól 200-ra növelik a jelenleg Irakban állomásozó erőinek létszámát, amely a jelenlegihez képest mintegy 30 százalékos növelést jelent.
Az államtitkár az Ukrajnában erősödő szélsőséges nacionalizmus jeleire is felhívta a figyelmet.
Rasa Juknevičienė, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke kiemelt feladatok között az álhírek, rémhírek és a propaganda terjesztése elleni fellépés hatékonyabbá tételét sürgette. A hibrid hadviselés tekintetében pedig konkrétan Oroszország fenyegetését hangsúlyozta. Azt mondta: a jelenlegi biztonsági környezetben úgy kell értékelni – s Litvániában is úgy tekintik – mint a „Kreml hadviselése a Nyugat ellen”.
Külön kiemelte Oroszország médiát érintő intézkedéseit, s a nyugati országok választásaiba való beavatkozási kísérleteit. A közgyűlés alelnöke szerint az euroatlanti közösség jelenleg is hibrid konfliktusban van a „putyini Oroszországgal”. Úgy vélte, az orosz elnök az „euroatlanti biztonság meggyengítésére” fókuszál.
